Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

4G KÖTELMI JOG. Közbenjárás, lasztása miatt nem mehetett teljesítésbe, a mit igazol a 2. p. alatti Közvetítői dij.felp. levél is, azzal szemben felp.-nek csak akkor lenne joga a kereseti 270 frt provisió visszatérítéséhez, ha alp. az ügyletnek stornirozása alkalmával a kapott provisiójától lemondott volna. A mi felp.-nek azon állítását illeti, h. az ügynökük az ügyletek megkötése alkalmával provisiót nem is kapnak, hanem azt csak az ügyletnek effektuálása alkalmával veszik fel, azt sem lehetett figyelembe venni, mert habár a kihallgatott szakértők egybehangzolag megállapították, h. kereskedelmi szokás az, h. az ügynökök csak akkor kapják meg pr ovisiójukat, ha a vevők a vételárt lefizették s ha előleget kapnak, az csak a czég előzékenysége, azt a jelen ügynél döntő körülménynek s felp. követelésének igazolásául nem lehetett elfogadni, mert a szakértők a kereskedő és ügynökök közötti viszony elbírálásánál abból indultak ki, h. közöttük rendes állandó üzletviszony forog fenn, h, ily viszonyból kifolyólag a kölcsönös üzleti előzékenység hozzáadásával, h. az ügynök provisiót csak akkor követelhet, ha a kereskedő tényleg az üzletből hasznot húzott, ezt azért nem lehetett elfogadni, mert a kereskedelmi törv. 546. §-a világosan megállapítja, h. az ügynök az ügylet megkötése után követelheti diját, hacsak más megállapodás létre nem jött és pedig annál kevésbé, mert H. K. vallomásából kitűnik, h. a vevők a vételárra váltókat adtak s melyeket a czég értékesített, tehát tényleg fizetés történt, ezen kérdés elbírálásánál figyelembe vétetett az is, h. felp. hibájából a nem szállítás folytán storniroztatott az ügylet, tehát nincs kizárva annak lehetősége sem, h. felp. a közvetítési dijnak lefizetése által nem jutott-e jobb helyzetbe, mint akkor, ha a szállítást teljesíteni kellet volna. — Curia: Hhagyja az abban felhozott indokok alapján s még azért, mert felperes önmaga sem állítja, h. a már létrejött adásvételi jogügylet az alperesnek vagyis a vevőknek mulasztása miatt érvénytelenittetett (storniroztatottj, alp. pedig mint alkusz, az eladásnál teljes* tevékenységét befejezte s ekkép közbenjárásáért kapott dijat megtartani jogosult. (96. decz. 18. 4127.) Utalványozás. 16140. Beszterczebányai tsz.: A per beigazolt adatai szerint alp. czég két waggon bükkfa léczet vett H. A.-tói. A vételár kifizetése előtt ez utóbb nevezett eladó arról értesítette a vevő czéget. h. a vételárat ne nála, hanem felp.-nél fizesse le. Alp. czég ezt az értesítést nem csak h. tudomásul vette, hanem erről a B) szerint felp.-t is értesítette, a ki ezt hallgatólag tudomásul vette. Ezekkel a jogi tényekkel a felek között egy nem kereskedelmi, hanem köztörvényi értelemben vett utalványozási jogviszony keletkezett, a mennyiben az utalványozó, az utalványozott és utalványos a fizetésnek ily módon való teljesítésében közegyetértéssel megegyezett. Ámde, ha ez a jogviszony ily értelemben keletkezett, a szerződő felek egyike sem jogosult azt önkényüleg, a többiek hozzájárulása nélkül felbontani. Már pedig H. A. alp. előadásával egyező vallomása szerint való az, h. ő az ekként létrejött utalványozási jogügylet után újból arról értesítette az alp.