Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

42 KÓTELMI JOG. Kezesség, nak következtében, h. mint leses a követelést az eredeti hitelezőkezes joga nek kifizette, külön átruházás nélkül is ennek jogába lépett. (98. kötelezett- 0kt. 6. G. 236.) sége. 16131. Curia: A kezes szabadul ugyan a kötelezettség alól, ha a hitelező saját késedelme miatt nem nyerhet kielégitést a főadóstől, de csak akkor, ha a hitelező késedelmes eljárása az oka egyszersmind annak is, h. a kezes a főadós ellen öt megillető visszkereseti jogot eredménynyel nem érvényesitheti. Ez az eset akkor áll be, ha a követelés lejártakor a főadós olyan vagyoni helyzetben volt még, hogy a hitelező tőle kielégitést szerezhetett, s a főadós csak később, a hitelező késedelme után, vált fizetésképtelenné. (98. szept. 13. I. G. 188.) 16132- Curia: A II. r. alp. felülvizsgálati kérelmében mindenekelőtt azt panaszolja, h. a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg akkor, mikor a B) a.-i okiratban foglalt megállapodást az A) a.-i okiratban foglalt jogügylettel szemben ujitásnak nem minősitette és ezzel kapcsolatban a B) a.-i okiratban foglalt megállapodás után is a kereseti követelésre nézve II. r. alp. készfizetői kezességet fennállónak vette ; holott II. r. alp. a készfizetői kezességet az A) a.-i és az ezzel létesült jogügylet mellett vállalta el, a B) a.-i okiratban foglalt megállapodáshoz pedig a II. r. alp. nem járult és ez utóbbi megállapodás az A) a.-i okiratban foglalt jogügyletet lényegileg megváltoztatta. Ez a panasz alaptalan; mert a B) a.-i okirat az A) a.-i okiratban létesitett haszonbérleti szerződésnek nem ujitás utján megváltoztatását, hanem csakis a haszonbérleti szerződésnek az A) a.-iban meghatározott bérleti idő letelte előtt megszüntetését tartalmazza; mert továbbá a felebbezési biróság Ítéletében nincs megállapitva az, h. a haszonbérleti idő megröviditése, a mi a B) a.-i okiratban foglalt megegyezésnek tárgya, a haszonbérlőnek kárával történt és az által a haszonbérlőnek helyzete súlyosbodott volna ; a miből következik, h. az a megegyezés haszonbérlőnek kezesére nézve, a kinek lekötelezettsége a haszonbérlőnek, mint főadósnak kötelezettségén tul a dolog természeténél fogva nem terjedhet, sem eredményezhetett az eddiginél súlyosabb helyzetet és h. az a megegyezés olyan ujitásnak nem is tekinthető, a melynek következtében az ahhoz nem járult kezes ebbeli lekötelezése alul szabadult volna; és mert különben is a jelen pernek tárgya az 1895. évi hátralékos adó, tehát az A) a.-i okirat tartalma szerint a haszonbéri összeg kiegészitő része és pedig olyan időre, a mely időre nézve az A) a.-i okiratban szabályozott haszonbérleti viszonyt a B) a.-i okiratban foglalt és ennek tartalma szerint az 1895. év végétől hatályos megállapodás nem érintette ; épen ezért a felebbezési biróság az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával helyezkedett arra az álláspontra, h. a kereseti követelésre nézve a II. r. alp.-nek az A) a.-i okirattal elvállalt készfizető kezessége, a B) a.-i okirattal létrejött megállapodásra való tekintet nélkül fennáll (98. febr. 14. I. G. 471/97.)