Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 41 16125. Owria : Az egyetemlegesen kötelezett felek egyike ré- Kezesség. széröl teljesített fizetés valamennyi kötelezett javára szolgál, a mi- A kezes által bői következik, h. az ily fizetésből eredhető kifogásaikat is a történt fizetés, hitelező ellen az egyetemlegesen kötelezett mindegyike érvényesit- A kezes joga heti. A főadósnak az a beismerése, h. a részletfizetésekkel kése- és kötelezettdelembe esett, nem fosztja meg a készfizetési kezest attól a jo- sége. gától, h. a saját, a főadós rendelkezése alatt nem álló joga megvédése végett bizonyithassa azt, h. a főadós által beismert késedelem tényleg fenn nem forog. 98. okt 5. I. G. 235.) 16126. Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egyetemleges köttelezettséget vállalt adóstársak egyike az egész adósságot kifizette, öt a többiek ellen az aránylagos megtérítés iránt jog csak annyiban illeti meg, amenynyiben a köztük fenforgó tényleges részesedésből vagy különleges megállapodásból más nem következik; nevezetesen, ha ilyen adóstársak maguk között a kapott hitelt s az azért nyújtandó ellenértéket megosztották, maguk között csak azt követelhetik, h. ez a megosztás a maga egészében teljesüljön. (98. decz. 28. G. 437.) 16127. A készfizető kezes is sikerrel élhet a kezest megillető azzal a kifogással, h. a kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, h. a kezest a közvetlen adós ellen megillető visszkereseti igény sikerrel többé nem érvényesíthető. (98. szept. 27. I. G. 416.) 16128. Curia: Az által, h. a kezes elvállalt fizetési kötelezettségének a követelés lejárta után a hitelező irányában eleget tesz, a hitelező követelési joga megszűnik, a kezesre pedig, ha az adóssal ellenkező megállapodásra nem lépett, a fizetés tényével csakis a? a jog megy át, h. a hitelezőtől a követelés kielégítését tanúsító és a követelés érvényesítésére szolgáló hitelező birtokában volt adatok és bizonyítékok átadását követelheti s a fizetett összeg megtérítését a késedelmi kamatokkal a főadóstól visszkereset utján érvényesítheti. A kezest megillető azt a jogot a hitelező engedmény utján sem terjesztheti ki tehát akkép, hogy a kezes a fizetés teljesitése után továbbra is a főadós részéről kötelezett magasabb kamatokat követelhesse. (99. máj. 4. 621.) 16129. Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a közönséges kezes ellen, a mennyiben a főadós, illetve főadósok fizetésképtelensége kimutatva nincs, marasztaló határozat csak akkor hozható, ha a hitelező követelése a főadóssal, illetve valamennyi főadóssal szemben érdemileg már korábban eldöntetett vagy egyidejűleg eldöntendő. (98. szept. 14. G. 190.) 16130. Curia: Az egyszerű kezesség esetében a kezes köte- A kezes joga lezettsége rendszerint nem arra az esetre terjed, ha az egyenes és kötelezettadós nem fizet, hanem az esetre, ha követelés az egyenes adóstól sége. be nem hajtható azzal tehát, h. a kezes a per megindítása, illetve a végrehajtás elrendelése előtt a tartozást ki nem fizette, az egyenes adós ellen megitélt perköltséghez és megállapított végrehajtási költséghez való visszkereseti jogot el nem veszti. Felp. an-