Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
40 KÖTELMI JOG. Kezesség, sal, amikor is ennek következtében a kezességből származható mindKezesség fo- azokat a kifogásokat, melyek az egyetemleges kötelezettséggel ellengalma és tar- kentek, elveszti. Ennyiben súlyosabb a készfizető kezes helyzete talma. az egyszerű kezesénél, máskülönben jogai s kötelezettségei ugyanKészfizető. azok, amelyek az egyszerű kezeséi, s igy a készfizető kezest is megilleti a fentebb megjelölt visszkereseti s azzal kapcsolatos minden jog. Továbbá a határozott fizetési idővel bíró tartozásért vállalt kezesség, s az egy bizonyos időtartamra vállalt kezesség egymástól abban különböznek, h. az utóbbinál, mely bontó határidő kikötését tünteti fel, a határidő elmulta a kezességet megszünteti, ellenben az elsőnél a kezesség a kikötött fizetési idő elmultával, sőt rendszerint halasztás adásával sem szűnik meg, mert a kötelezettség teljesitésére kikötött idő bekövetkezte a hitelezőnek azt a jogát létesiti, h. a teljesitést most már követelheti, és mert a halasztás adásával, ujitás nem jött létre, amennyiben a halasztás adásával a létező kötelem el nem enyészik, annak helyébe nem lép uj kötelem, hanem a létező kötelezettségnek egy későbbi időben való teljesitése engedtetik meg. Ezeknek a jogelveknek s a fentebb megjelölt tényállásnak figyelembe vételével téves alp.-éknek az az érvelésük, h. a kikötött idő elmultával a kezességből származó követelésük megszűnt. Mert a tényállás szerint alp.-ek nem egy bizonyos idő tartamára, hanem határozott fizetési idővel biró tartozásáért vállaltak kezességet, ennél pedig a fizetési idő elmultával a kezességből származó kötelezettség meg nem szűnik. Annak az alp. panasznak sincs törvényes alapja, h. felp. a főadós tartozása fedezésére adott váltók alapján a váltókötelezettek ellen pert és végrehajtást folytatván, egyidőben ellenük ugyanez a követelés nem érvényesithető. Mert alp.-ek, mint készfizető kezeseknek, ez a kifogásuk ellenkezik elvállalt egyetemleges kötelezettségükkel. Nem bir alappal alp.-éknek az a panaszuk sem, h. az ujitás létrejöttére alapitott kifogásuk jogszabály mellőzésével nem vétetett figyelembe. Mert a fizetésre a felp. részéről engedett halasztással ujitás létre nem jött. Alp.-éknek az a panasza pedig, h. felp. a váltókat lejáratkor nekik bemutatni, s őket a tartozás rendezésére felhivni tartozott, alappal azért nem bir, mert miként a felebbezési biróság Ítélete vonatkozó indokaiban ki van fejtve, alp.-ek nem váltói kötelezettségben álló kezesek. De ha ezek szerint a kikötött fizetési idő elmultával s az adott halasztással egymagában véve alp.-nek elvállalt készfizetői kezességükből származtatott kötelezettségük nem is szűnt meg, ezek mellett nem téveszthető szem elől, h. valamint az egyszerű kezesség, ugy a készfizetői kezességnél is fennáll az a jogszabály, h. ha a követelés megfizetésére határozott idő köttetett ki, s a hitelező a határidő lejárta után a kezes beleegyezése nélkül, az akkor még fizetőképes föadósnak a fizetésre halasztást enged, és ha a főadós ez idő után fizetésképtelenné válik, s a kezes oly helyzetbe jut. h. visszkereseti igényét nem érvényesítheti, a kezes elvállalt kötelezettsége alól szabadul. (98. szept. 2. I. G. 178.)
