Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 39 ütésére irányult és hogy az 1897. aug. végén a búzának piaczi Kamat, ára métermázsánként 11 frt volt. A tárgyalási jegyzőkönyvekből Kamatláb. kitűnik az, h. alp.-ek kifogásként felhozták, h. ők szorultságukban voltak kénytelenek felp.-nek kukoricza helyett hasonló menynyiségü búzát lekötni; és h. akkor a kukoriczának nem volt a búzával egyenlő értéke. A felebbezési biróság az alp.-ek e kifogására tekintettel is jogszabályt sértett meg azzal, h. eme kifogás érvényesithetésének vagy nem érvényesithetésének jogszerű alapul szolgálható megfelelő ténykörülmények megállapításába nem bocsátkozott. Amennyiben ugyanis a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint, a vételi ügylet eredetileg kukoricza szállítása iránt jött létre, jogszerűen következik az, h. a felek között utóbb kötött az az ügylet, amely szerint alp.-ek felp. javára kukoricza helyett hasonló mennyiségű búzát kötöttek le, tulajdonképen nem ujabban létesített vételi ügylet, hanem az eredetileg kötött vételi ügyletből kifolyó kötelezettség nem teljesítése okából, ugy a szerződés tárgyának, mint a kötelezettség teljesítése idejének átváltoztatásával, lényegileg hitelezés, amiért is, mint ilyen birálandó meg felp.-nek kereseti követelése ; a hitelezési ügyletnek biróság előtt érvényesithetése tekintetéből pedig- döntő befolyással bír az is, h. a felp. javára a kukoricza helyett búzának kikötésénél netán mutatkozó és kamat természetével bíró vagyoni előny meghaladja-e és mennyiben azt a kamatlábat, amelynél többet a bíró az 1877: VIII. t. cz. 4. §-ának rendelkezése szerint meg nem Ítélhet; erre nézve tehát szükséges annak a ténynek megállapitása is, h. akkor, amikor alp.-ek felp. javára kukoricza helyett búzát kötöttek le, ugyanott mi volt a kukoriczának és búzának átlagos ára, ez iránt azonban a felebbezési biróság a tényállás megállapítását mellőzte. Ilyen körülmények között nem bir ugyan a per érdemi megbirálására sulylyal alp.-nek a saját termésű búzának lekötésére és az ilyen ügylet szerencse-szerződésszerű voltára alapitott panasza, azonban a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás, ennek hiányossága okából, a per érdemi eldöntésére a felülvizsgálati eljárásnál nem alkalmas, miért is a sommás eljárás 204. §-a értelmében a felebbezési biróság Ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot szabályszerű eljárásra utasítani. (98. jun. 21. I. G. 154.) 5. Kezesség. 16124. Curia: A magánjog s állandóan követett birói gya- Kezesség fokorlat szerint a hitelező követelésének a biztosítására szolgáló galma és tarkezességi szerződés lényege az, h. a kezes a hitelező követelésének talma. kifizetését arra az esetre, ha a hitelező a fő adóstól kielégítést nem Készfizető, nyerne, elvállalja. De a kezesre ekkép hárult fizetési kötelezettséggel egyszersmind össze van kötve a kezest megillető az a jog is, h. a főadós ellenében a fizetés lényéből származott igényét visszkereset utján érvényesítheti. Ha pedig készfizető kezesség vállaltatik, a készfizető kezes egyetemleges kötelezettségbe jut a főadós-