Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 37 16117. Curia: Az általános jogelvek szerint a szerződő Kötelezettség felek közül az, akinek ellenfele a szerződést nem teljesiti s azt teljesítése, teljesiteni nem képes, ez okból a szerződés megszüntetését abban Teljesítés leaz időben, midőn a teljesítés űykép lehetetlenné vált, jogosan hetetlensége. követelheti. (98. jun. 30. I. Gr. 175.) 16118. Budapesti tábla: A felek közt létrejött birói egyez- Teljesítés késég szerint a részletfizetés határnapjául ugyan minden hónap sése közleke1-je határoztatott meg, azonban végrehajtató az A) a. csatolt dési zavar levélben beismerte, h. felp.-nek az április hóban esedékessé vá- miatt. landó részletfizetésre ápr. 3-ig haladékot adott; minthogy pedig felp. az esedékes részletet Kondán 1898. ápr. 1-én postára feladta, annak rendes postaközlekedés mellet e hó 3-án Budapestre meg kellett volna érkeznie, e szerint felp. az alp. által elhalasztott fizetési határidőt megtartotta s e tekintetben mulasztást nem követett el, következésképen az alp. részére küldött összegnek késedelmes kézbesitése a felp. hibáján kivül történvén, alp. a felp. ellen az egész marasztalási összegre a kielégitési végrehajtást törv.-szerüen nem kérhette. (98. szept. 13., 6365. P. XXXVII. 11.) 4. Kamat. 16119. Curia: A kereseti követelés nem képez valamely Késedelmi kaokiraton alapuló oly tartozást, melynek lejárati napja idő szerint mat meghatározva, ül. szerződésileg kikötve lett volna, az után tehát jogszerűen a kamat csak a kereset meginditása napjától jár. (98. máj. 17. I. G. 91.) 16120. Curia : Késedelmi kamat fizetésének csak akkor van helye, ha a követelés használata a kikötött időn vagy a birói megintés napján tul jogtalanul elvonatik. (98. máj. 26. I. G. 113.) 16121. Curia: Az állandó birói gyakorlat szerint a hitelező olyan ese'ben, ha a tökekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke lefizetésénél kifejezetten fentartotta. Jogszabálysértést követett el a felebbezési biróság az által is, h. alp.-nek a kamat elévülésére alapitott kifogását azért nem találta jogosultnak, mert a kereseti 566 frt 42 kr. kamat nem'hitelezési ügyletből ered, hanem föld vételárának hátralékos kamata, amire az 1883: XXV. t. cz. 19. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, mert a hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a kölcsön, hanem tekintet nélkül a jogczimre, minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazok a kétoldalú szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben, a másik szerződő fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő: már pedig az 1883 : XXV. t. cz. 19. §-ának ama rendelkezése, h. a 3 év alatt nem követelt kamat elévül, a kölcsön és más hitelezési ügyletből felmerülő biróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza [a Curia 65. számú döntvénye]. (98. ápr. 29. G. 63.)