Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 33 fél a szerződést idő előtt egyoldalúan megszüntesse s igy az a szer- Szerződések, ződő fél, a ki a szerződésben kikötött ok nélkül az olyan szer- Szerződésszeződést idő előtt ogyoldaluan megszünteti, a másik szerződő fél- gés. nek az azzal okozott kárt megtéríteni, illetve annak fejében a hátralévő szerződési időre is a szerződésileg kikötött működési dijat megfizetni köteles (98. okt. 28. G. 382.) 16103. Curia: Sok évre terjedő szerződési kötelezettségeknél és azok évenkint visszatérő teljesitésénél a szerződéstől eltérő egy éri követelés és teljesítés, a szerződést módositó gyakorlatot még meg nem állapit. (99. ápr. 20. 6818/98. J. K. 99. 20.) 16104. Budapesti tábla: Alp. a valódiságra nem kifogásolt A) a.-i okirat szerint felp. nszályhajójának Titelből Budapestre leendő felvontatását a magyar királyi államvasutak gőzhajózási vállalata dij és vontatási szabályzatának irányadóul vétele mellett azzal a feltétellel vállalta el, h. az emiitett hajó legkésőbb azon hét végén, melyben az A) a.-i okirat kiállíttatott, útra készen (anspannbar) álljon. Alp. tehát arra vállal kozott, h. az „Európa" nevű uszályhajót, a mennyiben az a felhivott okirat keltét (1892. nov. 7-ike) tekintve, legkésőbb 1897. nov. 12-én útra készen áll, el fogja vontatni. Ebből a kötelezettségből pedig okszerüleg az következik, h. alp. a megszabott véghatáridőben a hajónak vontatását, ha az útra készen állt . . . azonnal megkezdeni és a vontatás körül a rendes kereskedő gondosságával eljárni tartozott. Vitatja ugyan alp., h. az A) a.-i okiratnak a vontatás megkezdésének időpontjára vonatkozó kikötése csupán felp.-t, de nem egyszersmind őt is kötelezi. Ez a felfogás azonban elfogadható alappal nem bir, mert kétoldaluan terhes szerződésről lévén szó, az ellenkezőnek világos kikötése nélkül a szerződésnek a vontatás megkezdési időpontjára vonatkozó, kétségtelenül föfontosságu feltételét, alp. is betartani volt köteles ... A dolog ilyen állásában tehát alp. nem védekezhetik sikerrel a m. kir. államvasutak 27. a. csatolt, egyébként irányadóul elfogadott vontatási szabályzatának 14. §-ában foglalt azzal a kikötésével, mely szerint az államvasút a feladott jármüveknek azonnali vontatását csak lehetőség szerint kezdi meg és a késedelem okozta kárért felelősséget nem vállal, mert a peres felek a már kifejtettek szerint a fenforgó esetben a vontatás megkezdésének időpontjára nézve határozott — nem pedig lehetőség szerinti — megállapodásra jutván, e megállapodásuknál fogva a felhivott szabályzat 14. §-ában foglalt kikötéstől önmaguk éltéi tek . . . Minthogy pedig nem vitás, h. alp. a vontatást csak nov. 23-án kezdte meg . . . annálfogva a vontatás megkezdésében késedelmes alp.-nek ebbeli mulasztásából származó kártérítési kötelezettségét feltétlenül . . . kellett megállapítani . . . (következik a kár összegének megállapítása; 98 márcz. 24. 2636/97.) — Curia: Hhagyja a benne felhozott vonatkozó indokokból annyival is inkább, mert a mennyiben az alp. az A) 7. a. okiratban a felp. irányában ennek hajói elvontatása iránt elvállalt kötelezését nem ugy értelmezte, h. az elvontatást annak a iryMárkus: Felsőbíróságaink elvi határ. X. 3