Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

32 KÖTELMI JOG. Szerződések, sége szempontjából a felülvizsgálat körébe esik. (98. okt. 27. í. G. 220.) írásos szer- 16096. Budapesti tábla: A szerződés érvényessége az irásba ződés és szó- foglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, h. a beli megálla- szóbeli megállapodások addig, mig azok irásba nem foglaltatnak, podás. kötelezőkké nem válnak. Ha a szerződő felek világosan ki nem jelentették, h. a szerződésből származó valamely előnyt harmadik személy számára kötnek ki, abból a jogok és kötelezettségek csak magukra a szerződő felekre származnak. A gyámhatóság hatáskörébe tartozik annak a megbirálása, h. valamely jogügylethez gyámhatósági jóváhagyás szükséges-e vagy nem. (99. máj. 18. I. G. 62/99.) ' 16097. Curia: Csak az irásba foglalt szerződés határozmányaival ellenkező oly szóbeli megállapodások nem vehetők figyelembe, a melyek az Írásbeli szerződés megkötését megelőzőleg, vagy ezzel egyidejűleg történtek. (99. jun. 20. I. G. 183/99.) 16098. Curia : Az Írásbeli szerződés mellett is az azzal egyidejűen létrejött szóbeli megállapodás hatálylyal bir akkor, ha a szóbeli megállapodás az Írásbeli szerződés tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegésziti. (98. jun. 30. I. G. 175.) 16099. Curia: A kétoldalú szerződés rendszerint nem annak okiratba foglalásával, hanem a feleknek már szóbelileg tor/rítt megálmodásával létrejön és ekként már létrejött szerződés erejét nem érinti az, h. csak az egyik szerződő fél állit ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. (98. szept. 22. G. 206.) 16100. Curia: Ha a szerződő felek a szóbeli megálmodásnak irásba foglalását megemlitik, ez nem a szerződés érvényessége feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az irásba foglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, h. a szóbeli megállapodások addig, mig azok irásba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak. (99. febr. 22. G. 577.) Szerződéssze- 16101. Curia: Minthogy pedig az, ki a szerződés teljesitégés sét jogos indok nélkül megtagadta, a másik szerződő féltől a szerződés nem teljesítése okából netáni kárának megtérítését nem követelheti, de a szerződés teljesítésének elmxdasztásaból származó kára megtérítését az a fél sem követelheti, aki utóbb a szerződéstől önmaga fentartás nélkül elállott; mert a szerződés teljesítésének megtagadása és ennek következtében az ellenfélnek a szerződéstől elállása után a szerződéshez való egyoldalú ragaszkodásnak jogi hatálya nincs; (98. jun. 23. G. 157.) — A.ssonos: Curia : 98. jun. 24. G. 159. 16102. Curia: Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint az olyan szerződésnél, a mely személyesen teljesítendő működés iránt meghatározott időre köttetett és a mely szerződésben a szerződés egyoldalú felbonthatóságának, úgyszintén a szerződésszegések egyéb megtorlásának módozatai külön-külön szabályozva vannak, a szerződés puszta megszegése magában véve külön kikötés nélkül nem szolgálhat okul arra, h. a másik szerződő