Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

30 KÖTELMI JOG. Szerződések. 16087. Szegedi tábla: Színleges ügylet esetében a színleg Kiskorú szerz. leütött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvészinleltügyiet. nyesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. — Curia: Hhagyja. (98. szept. 22. 585. Dt. h. f. XIII. 67.) 16088. Curia: Szerződő felek a színleges szerződésteljesítésére nem kötelezhetők, hanem az előbbi állapotba való visszahelyezést, tehát az adott érték és ellenérték kölcsönös visszaadását követelhetik. (98. nov. 9. G. 306.) 16089. Curia: A szerződésben nincs ugyan meghatározva, h. a két eladó fél mindegyikét a vételár mily arányban illeti, ez azonban nem szolgálhat akadályul arra, h. felp. azt a részt se követelhesse, mely őt a szerződés alapján közvetlenül megilleti. Mert ha valamely követelésre az arány meghatározása nélkül többen jogositottak, de a szolgáltatás tárgya felosztható s a felosztás kizárása ellen sem törv.-es szabály nem rendelkezik, sem a felek a szerződésben a felosztás kizárását ki nem nyilvánitották, a jogositottak mindegyike ama szabály alapján, h. ily esetben az ellenkező bizonyitásáig a követelési jog a jogosítottakat egyenlő arányban illeti, a reá eső rész erejéig követelési jogát egymaga is érvényesítheti. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéletében megjelölt 7. 7- a. mellékelt szerződésben meghatározott vételár mint készpénzbeli összeg felosztható és sem ebben a szerződésben, sem törv.-es szabálylyal a vételár felosztása kizárva nincs, felp. jogosított arra, h. a 7. '/. a. mellékelt szerződésben kikötött vételárból reá eső részt önmaga érvényesíthesse. (98. szept. 21. I. Gr. 205.) 16090. Curia: Az a körülmény, h. valamely jogügyletről okirat, tehát esetleg közokirat állittatik ki és h. az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesittettek, nem zárja ki annak bizonyitását és megállapítását, h. a felek a jogügyletet komolyan létesiteni nem akarták; az pedig, h. a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt az akarata és igy annak megállapítása is, h. az alakilag és tényleg létesült jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre vagy h. a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg a nélkül, h. egymás között az illető jogviszonyt létesiteni akarták volna, ténykérdés; a mi mint ilyen, a S. E. 197. §. szerint felülvizsgálati kérelemmel sikeresen csak akkor támadható meg, ha ama kérdés megoldásának alapjául szolgáló tényállás megállapításánál jogszabály sértetett meg. (98. nov. 9. G. 306.) 16091. Curia: Oly esetben, midőn az adós vagyonát harmadik személyre átruházza és a hitelező az ilykép átruházott vagyonra nézve oly helyzetbe jut, h. azt vérehajtás utján lefoglalhatja, a hitelező az átruházási jogügylet megtámadását kifogás utján is érvényesítheti az esetben, ha ez által kielégítési jogában megkárosittatott, mire nézve előfeltétel az, h. az átruházás által a hitelező elől a vagyon elvonassék és h. a megkárositási szándékról az átruházást nyert szerző fél is tudomással birjon, a mely utóbbira nézve elfogadott jogszabály szerint az a vélelem