Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

28 KÖTELMI JOG. Kötelezettség vételi ügylet kölcsönös elállás (stornirt) által megszűnt és helyébe jogczime. hitelezési, tehát uj kötelem lépett és ekként a felek között ebben Ujitás váltó az irányban ujitás (novatio) jogi alkateleme fenforog; és mert a adásával, fenti tényállás szerint a váltók az összeszámolás megtörténte és a vételi ügylettől elállás után, tehát nem a már megszűnt vételi ügyletre, hanem ügylet megszüntetésével keletkezett hitelezési ügyletre adattak ; továbbá a váltó nem készpénz, hanem csak fizetési Ígéret és igy e minőségénél fogva olyan esetben, ha az adós részéről a hitelezőnek a követelésről adatik, rendszerint csak a létező követelés iránt fennálló kötelem megerősítése a nélkül, h. ez által ama kötelem megszűnésével annak helyébe más kötelem lépne : következésképen ilyen esetben a váltó adása nem bir fizetés természetével, hanem fedezeti természetű és nem forog fenn az ujitás (novatio) jogi alkateleme sem; már pedig az A) a.-i okirat szerint felp. a váltókat fizetésül nem a hitelezési ügyletből keletkezett követelésre fogadta el, de a kérdéses okirat idézett tartalmának nem is tulajdonitható más értelem, mint az, h. a váltó adása csak az esetre jelent fizetést, ha a váltóra valósággal fizetés történik, a mennyiben a váltó fizetésül adottnak csak akkor tekinthető, ha azt a váltót a hitelező készpénz gyanánt annak kijelentésével vette át, h. követelésének eredeti jogalapjáról lemond, erre nézve azonban a jelen esetben a hitelezési ügyletre vonatkozóan, úgyszintén arra nézve, h. a kereseti követelésre, illetve a váltókra fizetés történt, avagy a váltók értékesittettek, megfelelő tényállás megállapítva nincsen. Ilyen körülmények között felp.-nek jog'a van alp. ellen követelését ennek eredeti jogalapjánál fogva, vagyis az ujitás által létesült hitelezési ügylet alapján is érvényesíteni és e jog érvényesítésénél a kapott váltóknak csak annyiban van jelentősége, h. felp. azokat a váltókat a fizetéskor alp.-nek visszaadni köteles stb. (98. jan. 11. G. 459.) Jogerős itéld. 16080. Budapesti tábla: Jogi elv, h. az Ítélet uj jogot rendszerint nem teremt, hanem csak a létező jogot állapítja meg kötelezően. Ez a hatálya is azonban csak a jogerős Ítéletnek van. (99. máj. 18. I. G. 62.) 2. Szerződések. Szerződési 16081- Curia: A szerződési akaratot nemcsak kifejezetten akarat. szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly cselekvények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. (98. ápr. 20. G. 130. Dt. h. f. XII. 14.) Gondnokság 16082. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Az alá helyezett a körülmény, h. P. K. gondnokság alá helyezése csak 1890. renszerződési ké- deltetett el, egymagában nem zárja ki azt, h. nevezett azt megelőpessége. zőleg is a szerződés érvényességéhez szükséges személyi képességgel nem bírt és igy az esetre, ha a képesség hiánya bizonyittatik, a szerződésnek ez indok alapján kért érvénytelenítése, tekintet nélkül arra, h. a gondnokság alá helyezés csak később történt, megbírálható. (98. nov. 22. 4226.)