Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

18 DOLOGI JOGOK. Hitbizomány. az a körülmény azonban, h. az eladásra kijelölt ingatlanok, szétHitbizomdnyi szórt fekvésük s az épületek a regale jog megszűnte folytán, dolgok elide- czélszerüen és megfelelő haszonnal nem kezelhetők, — különös genitése. tekintettel arra, h. az eddig elért tiszta jövedelem 9,231 frt 03 kr. s az eladás utján befolyandó összegek 4°/o kamata = 9,360 frt. között mutatkozó külömbözet = 128 frt. 97 kr. az ingatlanoknak és épületeknek megfelelő haszonnal kezelhetésére mutat, illetőleg ez a különbözet olyan csekély, hogy azzal a hitbizományi vagyon megváltoztatása alaposan nem indokolható, ilyen rendkivüli esetnek nem tekinthető. (98. szept. 6. 3941.) Hitbizományi 16065. Curia: A hitbizományi biróság nemcsak jogositott, vagyon zár de köteles is, ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok alá vétele, jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni, és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. E szerint az enyingi kir. járásbíróság helytelenül hivatkozott a végrehajtási törvény 208. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint ugyanazon haszonélvezetre egyidejűleg vagy egymásután foganatosítandó végrehajtások eseteiben egy és ugyanazon zárgondnok nevezendő ki és ez a szakasz csak azon esetben nyerhetne alkalmazást, ha a hitbizomány hitelezője is végrehajtást kért és foganatosított volna a hitbizományi vagyon haszonélvezetére. A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényen és jogerős birói határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrendelése, a személyes hitelezők által nyert kielégitési sorrendet csak annyiban korlátozhatná, a menüdben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezet hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, mely esetben első sorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők, és pedig mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. E czélból és h. a személyes hitelezők jogai veszélyeztve ne legyenek, nyilvánvaló, h. ez utóbb nevezett hitelezőket az ellenőrzési jog megilleti, és h. jogukban áll a hitbizományi zárgondnok és illetve a hitbizományi biróság tényeit és határozatait annak idején megtámadni, de nincs joguk a hitbizományi hatóság által kirendelt zárgondnok mellőzését kérni. (98. márcz. 15. 1045. Dt. 3. XI. 91.) III. Dologi terhek. Váltságösszeg 16066. Curia: Igaz ugyan, h. a maradványföld váltsági hátraléka, tőke és járulékai a megváltott földet terhelvén, dologi terhet képeznek, miből következik, hogy ez a teher az időszerinti birtokos által viselendő mindaddig, mig a földet birtokolja, vagy mig maga ez a teher törvényesen meg nem szűnik és h. ez a teher átszáll a birtokos személyében történt változás esetén az uj birt tokosra is, minélfogva a jogosult ugy a folyó, mint a már lejártőke részleteket és járulékait is az uj birtokostól rendszerint jogosan követelheti. Az 1871:LIII. t. cz. 19. §-nak abból a rendel-