Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. 19 kezéséből azonban, h. az a birtokos, ki a válságtőke megállapi- Dologi terhek, tása után jön birtokba, jogelőde ellen a hátralékok iránt vissz- Váltságösszeg keresettel bir, a mennyiben azt külön kikötés meg- nem szüntette, hátraléka. kétségtelen az is, h. a korábbi birtokos birtoklásának ideje alatt esedékessé vált tőkerészletek és azok kamatai ugyanannak személyes kötelezettségeivé is váltak, miből ismét önként folyik, h. ha a korábbi birtokos — a visszkeresetet elkerülendő — birtoklása idején már lejárt hátralékos részleteket törleszteni kívánja, a felajánlott fizetést a váltság-jogosult köteles elfogadni. (99. máj. 2. LG. 483/98.) . 16067. Curia: A felp. által hatálytalaníttatni kért egyezség Közteher megegy esetről-esetre előforduló, mind a szolgáltatás megállapítása, váltása. mind annak minősége és mennyisége tekintetében váltakozó, a magánosok akaratától független köztehernek megváltására vonatkozik. Ezen egyezség szerint ugyanis a felp.-re, mint községi birtokosra, kivetett és általa eredetileg természetben lerovandóelőfogati közszolgáltatás teljesitését helyette — amennyiben ez közigazgatási szabályokba nem ütközik — a gazdaközönség bizonyos szerződésileg meg állapított, évről-évre egyenlő összegben fizetendő ellenérték fejében vállalja magára. Ily egyezség azonban nem szüntetheti meg a közteher viselésére eredetileg kötelezettnek azt a jogát, h. tekintet nélkül az egyezségre, a tisztán közigazgatási és nem magánjogi tekintet alá eső szolgáltatást természetben bármikor ő maga teljesithesse, mert az ilyen közteher jogi természeténél fogva a magánosok akaratából, mint kötelezettség másra végleg sem át nem hárítható, sem tartalmában meg nem változtatható, a közterhet átvállaló tehát nem is mentesitheti a teljesités Ígérete által az eredeti kötelezettet végleg a közszolgáltatás viselése alól; az utóbbival szerződő félnek, tehát az ily kötelező igéret által nem ahhoz nyilt szerzett joga az eredeti kötelezettel szemben, h. helyette a közszolgáltatást akarata ellenére is teljesithesse, mi ellenkeznék ezen közjogi kötelezettség természetével, hanem csak ahhoz, h. az általa átvállalt szolgáltatás teljesitése esetében a kikötött ellenértéket követelhesse; miből önként következik, h. abban az esetben, midőn az eredetileg kötelezett a közszolgáltatást természetben maga rója le, a másik szerződő fél a kikötött ellenértéket nem követelheti. Az ily szerződések jogi természetét nem változtathatja meg az a körülmény, h. azok az állandóság jellegével ruháztatnak fel a felek által, nem bir tehát a jelen esetben jelentőséggel az a tény, h. abeperesitett egyezség örökösnek czimeztetett. A most kifejtettekből következik, h. felp. a kérdéses egyezségben foglalt szerződési viszonyt bármikor felmondani, illetőleg, h. attól bármikor visszalépni jogosult, minélfogva felp. keresetének helyt adni, a beperesitett egyezséget hatálytalannak kellett kimondani és pedig azért 1900. jan. 1-től kezdve, mivel a szerződés a per folyama alatt hatályában fennállván, az abban foglalt közszolgáltatás teljesítésének megosztása a dolog természeténél fogva helyt nem foghat. (99. máj. 19. 3744/99.)