Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. 17 azoknak teljes elvezetében gátolja: a hitbizományi birtokos által Hitbizományi kötött, de a hitbizományi hatóság által annak életében jóvá nem Hitbizományi hagyott haszonbérleti szerződés hitbizományi birtokos halálával birtokos fo'imegszünik s minthogy megszűnt szerződést jóváhagyni nem le- tötte haszonhet: az jóváhagyás tárgyát nem képezheti, ha csak az utód &zt bérleti szerzőmagáévá nem teszi s ekként a megszűnt szerződést újból jogha- dés hatálya. tályhoz nem juttatja. Nem változtat ezen a fenforgó esetben az a körülmény, h. a K. I. kötött haszonbérleti szerződésnek jóváhagyását maga az időközben (1897. május 7.) elhalt gróf E. M. J. az időbeli hitbizományi birtokos és haszonbérbeadó is kérte; mert maga a jóváhagyás kérelmezésének ténye a szerződésnek az utódra is kiható joghatályt az emiitett 17. §. értelmében nem ad s nem szolgálhat a szerződés Utólagos jóváhagyásának alapjául az a körülmény sem, h. gróf E. F. jelenlegi hitbizományi birtokos annak idején hozzájárult ahhoz, h. előde gróf E. M. J. a haszonbérleti szerződésben kikötött épitkezések eszközlése czéljából a szerződés tárgyát tevő javakban 100.000 koronát beruházzon ; mert ha gróf E. F. az elődére nézve feltétlenül kötelező szerződésnek minden irányú teljesedésbe menetelét nem akarta is akadályozni s 100.000 koronának beépítését gazdászati szempontból is czélszerünek találta, ezzel nem mondott le arról a jogáról, h. a gróf E. M. J. halálával önmagától megszűnő szerződést ennek a halálesetnek bekövetkeztével tényleg megszűntnek tekintse. De nem lehet joglemondásra következtetni abból a körülményből sem, h. gróf E. F. a haszonbérlet tárgyainak visszabocsátását s a hitbizományi javaknak részére hagyatékbiróságilag történt átadása után nyomban nem kivánta, sőt arra 1898. szept. 28. határidőt adott, mert a nagy terjedelmű bérleményt a gazdasági év folyamán azonnal visszabocsátani amúgy sem lehetett volna s mert gróf E. F. az által, h. a tényleges állapotnak 1898. szept. 28. való fentartásába beleegyezett, csak jogát gyakorolta, nem pedig jogot adott fel. Végül nem lehet a szerződést azon az alapon sem jóváhagyni, h. gróf E. F. gróf E M. J.-nek az 1895. szept. 18. kötött családi egyezmény alapján szerződéses örököse s ekként az előde által kötött haszonbérleti szerződést magára nézve is kötelezőnek elismerni tartozik; mert a hitbizományi javakban örökösödési szerződésnek nincs helye s gróf E. F. gróf E. M. J.-nek nem általános magánjogi értelemben vett örököse s nem örökösödési szerződés, hanem az emiitett családi egyezményt joghatályhoz juttató királyi jóváhagyás alapján vált oly utódává, a kit a hitbizományi utódnak összes jogai megilletnek s a kivel szemben az elődje által kötött, de annak életében jóvá nem hagyott s ekként megszűnt haszonbéri szerződést, ha ő azt magáévá nem teszi, az emiitett 17. §. értelmében jóváhagyni nem lehet. — Curia: Hhagyja. (98. okt. 11. 4539.) 16064. Curia: A hitbizományi intézmény természete szerintHitbizományi a hitbizomány állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegenit- dolgok elidehetlenek, a mi a jelen esetben az alapitó levélben is kifejezve genitése. van, s ettől eltérésnek csak is rendkivüli esetekben lehet helye ; Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. X 2