Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

L6 DOLOGI JOGOK. Kisajátítás, kisajátítás, illetve az illető útszakasznak teljes elkészülése és a Kisajátítási forgalomba adása előtt, a meddig- az követelhető, illetve kifizetjárulék a bu- hető nem volt, dologi terhet nem képezett, hanem csak ezután dapesti kör- lett és pedig a tulajdonosok terhévé. Minthogy pedig az ellenuton. irathoz 4. p. alatt csatolt hirlapi hirdetmény szerint az Erzsébetkőrútnak teljes kisajátitása, illetve elkészülte és a forgalomnak átadása csak 1896. ápr. 30. történt meg, kétségtelen, h. a kereset tárgyát képező kisajátitási járulék az A) a. adásvételi szerződés létrejöttekor vagyis 1895. ápr. 17. még terhet nem képezett, következőleg az nem is vonható azok közé a terhek közé; melyre nézve alp.-nek az A) a. szerződés a 2. a. p.-ban szavatosságot vállaltak, eme pont alapján tehát a kisajátitási járuléknak kifizetését felp. alp.-éktől követelni nem jogosult, A kérdéses kisajátitási járulék fizetésének terhe a fentidézett törvényszakaszok értelmében a felp.-re hárulván, a mennyiben ezzel szemben ennek e tehernek viselése alól felp. menekülni akart, annak az A) a. szerződésben határozott kifejezést kellett volna adnia, ez azonban meg nem történt. Ez indok alapján tehát felp.-t keresetével elutasitani és mint pervesztest az alp.-i költség fizetésére kötelezni kellett. — Curia: Hhagyja. (99. jun. 27. 5936.) 16062. Curia: Az 1881 : XLI. t. cz. 25. §. az a rendelkezése, h. az érték a becsléskor létező árak szerint határozandó meg, tekintettel a 30. §-nak a kamatjárandóság időpontjára vonatkozó rendelkezésére, ugy értelmezendő, h. arra az esetre, ha a kisajátitott dolog előbb már birtokba is vétetett, a birtokbavétel ideje szerinti árak az irányadók; h. tehát amidőn a becslés a kisajátitott dolognak tényleg megtörtént birtokbavétele után, hosszabb idő eltelte után eszközöltetett, a kisajátitott dolog általános forgalmi értéke és ezzel a kártalanítás ára is a birtokbavétel, nem pedig a becslés idejére való tekintettel állapitható meg helyesen és mindkét fél érdekére nézve méltányosan és jelesül: h. az időközben változott körülmények folytán beállott értékemelkedés a kisajátitó hátrányára számitásba nem hozható. (98. máj. 4. 917.) II. Hitbizomány. Hitbizományi 16063. Győri tábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság . végbirtokos kö- zését megváltoztatja s a gróf E. M. J. és K. I. közt 1892. szept. tö'tte haszon- 10. s illetve 29-én létrejött haszonbérleti szerződést jóvá nem bérleti szerző- hagyja. A hitbizományi birtokosnak olyan szerződései, a melyek dés hatálya, az utódot a birtok átvételében és teljes élvezetében akadályozzák, ha a hitbizományi hatóság azokat jóvá nem hagyta, a hitbizományi ügyekben követendő eljárás tárgyában 1869. ápr. 7. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 17, §-a szerint a birtokos halálával megszűnnek. Minthogy pedig a hitbizományi birtokos által kötött haszonbérleti szerződés az utódot a haszonbérlet tárgyát tevő javakra nézve azoknak tettleges átvételében és a haszonélvezettel járó jogoknak tetszés szerint való gyakorlatában, vagyis