Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. 15 az követelhető, illetőleg kifizethető nem volt, terhet nem képezett, Kisajátítás. hanem csak az útszakasz forgalomba hozatala után vált és pedig Kisajátítási az esedékesség idejében az ingatlan akkori tulajdonosának ter-járulék a buhéré. Minthogy pedig- a B) a.-i nem kifogásolt okirat szerint, az dapesti körutszakasz, a mely mellett az adásvétel tárgyát képezett az a uton ház áll, a mely után a kisajátitási járulék követeltetett, 1896-ik évben adatott át a forgalomnak és a kisajátitási járulék csupán 1896. aug. évi hó 1. napján vált esedékessé, annálfogva nem szenved kétséget, h. a szóban forgó kisajátitási járulék alp.-eket, a kik a házat már 1890. évi jul. 21. napján eladták, jogszerűen nem terhelheti, még pedig annyival kevésbé, mert az A) a.-i szerződés 3. p. szerint alp.-ek kifejezetten csupán az 1890. évi aug. hó 1. napjáig esedékes terheket kötelezték fizetni, eme teher pedig csak 1896. évben vált esedékessé. Végül a perköltségben való marasztalás az 1868 : LTV t. cz. 251. §. alapján a perveszteségben találja indokolását. — Curia: Hhagyja indokaiból és azért: mert a kisajátitási járulék annak az előnynek az ellenértéke, melyben a körutak mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak, a körutak elkészülte s a forgalomnak átadása által részesülnek, ez az előny pedig a körutak illető szakaszának elkészülésével és forgalomnak átadásával következvén be, ennek ellenértéke fizetésének kötelezettsége — ellenkező megállapodás kikötése nélkül — az ingatlannak a kisajátitási járulék esedékessége idejében és nem annak azelőtt volt tulajdonos'il', mint a kire a körútnak forgalomba adása már előnyt képez, terhelheti. Bizonyos az egyébiránt 1884: XVIII. t. cz. 4. §. abból a rendelkezéséből is, mely szerint a 3. §-ban meghatározott kisajátitási járulék, valamint a * járdafektetési járulék az ingatlant az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is két éven át terheli. A törv. idézett rendelkezése szerint ugyanis a kisajátitási járulék a körútra homlokzattal biró házaknak olyan dologi terhe, mely azokat a törv .-ben meghatározott idő alatt bekebelezés nélkül terheli; dologi terhek pedig az ezekre vonatkozó általánosan elfogadott jogelvek szerint a mindenkori, vagyis az esedékességük idejében való tulajdonos által fizetendők, esetleg teljesitendők és minthogy a József-köruti forgalomnak átadása idejében, illetőleg ez után fél év elteltével alp.-ek a József-köruti 68. számú háznak tulajdonosai nem voltak, az akkor esedékessé vált kisajátitási járulék fizetésére nem kötelezhetők. (99. ápr. 5. 107.) 16061. Budapesti tábla: Az 1871:XLII. t. cz. 7. §-a értelmében az ezen tör vény czikkben emiitett s létesítendőnek kimondott körút egyes szakaszainak teljes kisajátítása után a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátitási költségéhez lU részben kötelesek járulni és ezen kisajátitási járulék az 1884 : XVIII. t. cz. 3. §-a értelmében akkor válik esedékessé, a mikor az illető szakasz elkészül és a forgalomnak átadatik s ezen szakasz szerint is azt a házak és telkek tulajdonosai kötelesek fizetni. A törv. eme intézkedéséből nyilvánvaló, h. a kisajátitási járulék a teljes