Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. L3 h. alp. a nevezett népszínművet, mint ilyet előadatta, hanem Szerzői jog. abban, h. a népszinmü szövegét felhasználva, abból V. A. által Operaszöveg operaszöveget készittetett, ahhoz zenét irt és az igy átalakított készítése más népszinmüvet opera név alatt az ő beleegyezése nélkül- előadatta, iró müvéből. A bitorlás tényét tehát, a mint ezt a tárgyalás folyamán is ismételten és határozottan kijelentette, felp. a népszinmü jogosulatlan előadásában találja, vagyis keresetét az 1884: XVI. t. cz. 54. §-ára alapitja. Azonban nem volt hely adható felp. keresetének, mert alp. az által, h. a „Falu rossza" czimü opera szövegéhez T. E.-nek hasonczimü népszinmüvét felhasználta, a szerző jogát nem bitorolta. Ugyanis az 1884 : XVI. t. cz. 48. §-ból kétségtelenül kiderül, h. a megjelent ivói miinek a zenemű szövegéül való felhasználása csali az esetre tekintendő bitorlásnak, ha a szöveg természeténél fogra kizárólag a zeneszerzésre bir jelentőséggel, ennek az esetnek kivételével azonban egy megjelent irói mimkának a zenemű szövegéül felhasználása, ha a szöveg a zenekisérettel együtt nyomatik le, jogbitorlást nem képez, már pedig a per adataiból kiderül, h. ez az eset forog fenn és alp.-nek az idézett törv. 48. §-ra alapitott kifogása annál inkább elfogadandó, mert felp. azt, h. a népszinmü szövege kizárólag dalmüszövegnek lett megirva, nem is állította. (99. márcz. 7. 7035/98.) 4. A tulajdonjog korlátozásai. I. Kisajátítás. 16057. Curia: Felp., illetőleg felp.-ek a győr-veszprém- Vasútépítés dombóvári helyiérdekű vasút czéljaira elfoglalt területek értékének idegen terüleés az elfoglalásból származó káruknak megtéritése iránti igényű- ten kisajátiket alp.-ek ellen a kereseti előadás szerint azért kénytelenek tás melló'zéséérvényesiteni, mert alp.-ek a felp.-ek tulajdonát képező ingatlanok vel Kártériegyes részeit a vasút czéljaira elfoglalták anélkül, h. a törv. ér- tés. telmében a kisajátitási terv elkészíttetett, megállapittatott, a kisajátítási eljárás kérelmeztetett volna és anélkül, h. alp.-ek az 1881. : XLI. t. cz. 45. §. rendelkezésének megfeleltek volna. Igaz ugyan, ji. a vasutak épitésére szükséges területek kisajátítása és kártalanítása iránt a most idézett t. cz. rendelkezik s ennek a törv.-nek IV-ik fejezete a kártalanítása külön eljárásra utasítja, ennek az eljárásnak folyamatba tétele azonban az alp.seknek képezi külön jogát, mely eljárás megindítására felp.-ek nem jogosultak. Tekintve, h. a per adatai szerint alp.-ek a kisajátitási eljárást a kereset megindításáig folyamatba nem tették és igy nyilvánvaló, h, alp.-ek, amennyiben a kérdéses vasút még 1895. évben kiépíttetett és üzembe vétetett, a kártalanítandó ingatlanokat az 1-81. :XL1. t. cz. IV. fejezetében szabályozott eljárás mellőzésével vették el a tulajdonosoktól; tekintettel továbbá arra, h. amennyiben alp -ek az idézett törv.-ben részökre biztosított külön eljárást a tör rév //ben előirt módon a kereset beadásáig igénybe nem vették, felp-éknek joguk nyílt arra, h. az alp.-ek