Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
12 I) Közös tulaj- 16054. Kassai tábla: A közösség megszüntetése iránti perekdon. ben, a milyen ez a per is és a melyek osztáiyper jelleg-évei Közösség birnak, a dolog1 természeténél fogva, a mennyiben azokban a megszűnte- felek egyenlő jogon állanak és egyik fél sem kötelezettje a másiktése. ndk, rendszerint mindenik fél a saját jogainak és érdekeinek képviseletével járó költséget maga, azokat a költségeket pedig, a melyek a közös érdekben a közös czél megvalósítására irányuló eljárásból felmerültek, mint pl. a bírósági szakértői dijakat, közösen a tulajdon arányában viselni tartoznak. Ebből kiindulva, itt csak az a kérdés : fenforognak-e ily körülmények, jelesen az alp -nek az a ténye, mely szerint per nélkül az önkéntes árveréshez hozzájáridni vonakodott, oly körülményt képez-e, a mely indokolttá teszi a fentebbi általános szabálytól való eltérést? Ezt azonban a kir. itélő tábla megállapíthatónak nem találta, mert figyelemmel arra, h. a per tárgyát képező ingatlanság, habár a szakértői szemle szerint egy egészet képez, de két tkjkvben van bevezetve és figyelemmel arra, is h. ennek az ingatlanságnak egy részét bekebelezett haszonélvezeti jog terheli, az alp.-nek az önkéntes árveréstől való vonakodását és a perben való védekezését teljesen alapnélkülinek tekinteni nem lehet. Ez okból az alp. a felp. kéviseletéből felmerülő költségekkel nem terhelhető ; ellenben a közös szakértőnek 5 frtban megállapított diját mind a két fél közösen a tulajdon arányában vagyis egyenlő részben viselni tartozván, az alp. a felp. által előlegezett szakértői dij felének vagyis 2 frt 50 krnak a megtérítésére kötelezendő, illetve az elsőbiróság Ítélete ennyiben megváltoztatandó volt. — Curia: Hhagyja. (98. okt. 5. 3241.) 16055. Temesvári tsz.: Miután a kereseti ház és belsőség az 1504/a és 1838. hrsz. a. foglalt pótkertekkel együtt képez egy tkkvi jószágtestet és miután minden jószágtest jogilag egy egészet képez és igy a tulajdonközösség megszüntetésének is csak az egész jószágtestre s nem annak egyes részére van helye: ennélfogva felp.-nek nincs kereseti jogosultsága arra, h. a vagyonközösség a kérdéses jószágtest egyik részére fen'artatván, annak csupán másik részére szüntettessék meg. —Curia: Ámbár minden tkkvi joszágtest jogilag egy egésznek tekintendő, mindazáltal, minthogy lejegyzés által abból egyes részletek elkülöníthetők; s minthogy az 1881. : LX. t. cz. 155. és 172. §-ai megengedik, h. egyes birtokrészletek is elárvereztethessenek, ennélfogva arra nézve, h. a kereseti belsőség iránt a vagyonközösség akár természetben való felosztás, akár elárverezés utján meg szüntettessék, törvényes akadály fenn nem forog, mindkét aísóbiróság ítéletét megváltoztatni s tekintettel arra, h. a bizonyítási eljárás el nem rendeltetett, az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására is utasítani kellett. (98. jun. 28. 3392.) 3. Szerzői jog. Operaszöveg 16056. Curia: Felperes mint néh. T. E.-nek, a „Falu készítése más rossza" czimü népszínmű szerzőjének, jogutóda és szellemi iró müvéből, hagyatékának örököse, nem az által látja szerzői jogát megsértve,
