Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

182 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes czára az ingatlanokat alp. haszonélvezi és felp. birtokába átadni öröklés. vonakodik. Alp. ezzel szemben azt vitatja, h. felp.-t néhai férje özvegyi jog. hagyatékában özv.-i jog meg nem illeti; mert az örökhagyó halála előtt több mint két éven át már nem élt ez örökhagyóval együtt, de ezenfelül az özv.-i jogra érdemetlenné is vált, mivel a házassági hűséget megszegte, házasságtörést követett el, moly miatt vele a néhai férje az életközösséget azonnal megszüntette, sőt a házasság végleges felbontása iránt keresetet is indított, a mely végleges befejezést csupán az örökhagyó közbenjött elhalálozása miatt nem nyert . . A beszerzett házassági válóper iratai szerint, néhai S. I. neje, a felp. ellen hűtlen elhagyás és házasságtörés okából válópert indított és annak folyamán a házasfelek a 815/893. számú elsőbirósági ítélettel három hónapra ágy- és asztaltól ideiglenesen elválasztattak, mely határidő letelte után mindkét fél kérelmére a házasság végleges felbontása iránti eljárás folyamatba tétetett ugyan, mindazonáltal a válóper néhai S. I.-nak időközben bekövetkezett elhalálozása miatt végleges elintézést nem nyert. Minthogy az 1840 : VIII. t. ez. 16. §-a szerint a mag nélkül elhalt férjnek özv.-e, mig él és férje nevét viseli, annak minden javaiban benmarad, hacsak az elhunyt férj özv.-ének illendő eltartásáról végrendeletileg nem intézkedett és ennek az özv.-i jognak megszorítását az ideiglenes törvénykezési szabályok 16. §-a szerint csak a leszármazó egyenes örökösök igényelhetik ; minthogy továbbá az ideiglenes törvénykezési szabályok I. 26. §-ával érvényben tartott magyar törv.-ek és törv.-es gyakorlat szerint, a nő özv.-i jogát csak akkor veszti el, ha férjétől törv.-esen elválasztatik és az elválás a nőnek hibája miatt történt : minthogy a fent ismertetett válóper adatai szerint a felp. ellen hűtlen elhagyás és házasságtörés miatt folyamatba tett válóperben a házasság végleges felbontása iránt bírói határozat nem hozatott és így felp. a néhai S. I. haláláig ennek törv.-es neje volt: minthogy az országbírói értekezlet által viszszaállitott törv.-ek és törv.-es gyakorlat szerint a törvényes nőt férjének halála ütőm özv.-sége tartama alatt az özv.-i jog kedvezménye akkor is megilleti ha a nő férjét elhagyván, a férj haláláig tőle külön válva él, ha csak az elhaggás az illetékes birőság által vétkesnek ki nem mondatott: minthogy végre még azon esetben is, ha . . . tanuk vallomására figyelemmel, annak megállapítása, h. felp. mint házasságtörő vétkesnek tekintessék, jelen perben helye volna : felp. keresetével még sem volna elutasítható ; mert a válóper iratai . . . tanúsága szerint néhai S. I. még akkor is, a válóper folyamán, hajlandó volt nejével kibéT külni, őt visszafogadni és vele az életközösséget folytatni és a kibékülés csakis a mostani felp. ellenzésén mult, a mely körülmény nyilvánvalóan azt tanúsítja, h. néhai S. I. nejének, ha vétkes is volt megbocsátott; mindezen indokoknál fogva felp. törvény által biztosított jogától megfosztható nem lévén : a néhai férjének hagyatékához tartozó ingatlanok birtokába és használafába való átadására az alp. kötelezendő volt . . . (98. febr. 3S