Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

1(1 DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog, ingatlanokból, a folyó évi szept. 30. megtartott birói szemle eredIngatlan ményéről készitett mérnöki kimutatásban feltüntetett 1916 •-ölnyi hosszú idejű területet a felp. birtokába bocsátani ... A felp. a (fenti tkjkvektényleges bir- Den felvett ingatlanok kibocsátása ós elvont hasznaiknak megtokosa és a térítésére irányzott keresetét arra alapítja, h. a megjelölt ingattkvi tljdonos Janókat Z. J. és J. jogelődeitől megvevén, azok tulajdonát képeközii per. Ta- s az A) és B) a. csatolt hivatalos tkkvi kivonatok szerint gositáson ala- nevén is vezettetnek és h. az alp. jogtalanul tartja azokat birtopuló tkvi kában. Az alp. elismeri ugyan, h. a kérdéses ingatlanok egy tjdon. részét, a birói szemle szerint 1916 •-ölet birtokában tartja, tagadja azonban, h. felp., habár az ingatlanok nevén vezettetnek, azok tulajdonosául volna elismerhető . . . Védelmül előadja : h. Binóczon 1874-ben keresztül vitt tagosítás alkalmával eszközölt sorshúzás folytán, atyjának, Z. J.-nak a binóczi 24. sz. tkjkvben 743. és 744. hr. sz. a, felvett részletek, ellenben atyja testvérének Z. M.-nak, a binóczi 25. sz. tkjkvben 727. és 728. hr. sz. a. felvett ingatlanok hasittattak ki és pedig a kihasitás azért történt ily módon, mivel Z. J.-nak a binóczi 25. sz. tkjkvben felvett ó állapotú ingatlana, miként ez az ó állapotot feltüntető 2-/. és 3V. a.-i tkjkveknek hitelesitett kivonatából kitűnik, jóval nagyobb volt, mint a binóczi 24. sz. tkjkvben foglalt ingatlanok tulajdonosáé, Z. M.-né ; h. a tkjkvbe történt bevezetések a tagositási munkálatoknak meg nem felelnek s ennélfogva tévesek, a mit az a körülmény is mutat, h. ugy Z. J , mint Z. M. illetve utóbbinak örökösei, a tagosítás után azt vették birtokukba, a mi nekik a sorshúzás utján jutott; végre h. felp. Z. M. fiától, Z. J. és J.-től nem a kereseti ingatlanokat, hanem a Z. M.-nak jutott, a binóczi 25. sz. tkjkvben 727. és 728. hr. sz. a. felvett ingatlanokat vette meg s ezeket ez idő szerint is a vétel alapján tartja birtokában. Az alp. mindezen körülményeknek igazolására, a felp. tagadásával szemben tanukra és a vonatkozó tagositási iratokra hivatkozott, egyszersmind a tagosításnál eljárt mérnöknek szakértőként leendő meghallgatását kérte. Tekintve, h. a tagosítás utáni uj állapot a tagosításról készült hiteles munkálatok alapján a kiosztásnak megfelelően vezettetik be a tkjkvekbe s e szerint a binóczi 24. sz. tkjkvnek hiteles kivonata bizonyítékot képez arra, nézve, h. az abban feltüntetett birtokállás a tagositási munkálatoknak megfelel s h. Z. M. az uj állapot szerint a kereseti ingatlanokat kapta kiosztva, kifogásainak alaposságát az alp. tartozott volna bizonyítani, úgyszintén azt is, h. a felp. az általa vitatott kiosztásról és téves bevezetésről a vételkor tudomással bírva, a kereseti ingatlanok tulajdonjogát rosszhiszemben íratta nevére. A vitatott téves bevezetést, illetve azt, h. a kereseti ingatlanok Z. M-nak jutottak, az alp. nem volt képes bizonyítani; mert tanúinak vallomása a tkkvvel mint okirattal szemben figyelembe nem vehető és mert a tagositási iratokat, miután azok feltalálhatók nem voltak, bizonyítékul felhasználni nem lehetett. Ezeknél fogva, továbbá még azért is, mert a felp. nem igazolta alp.-nek rosszhiszeműségét, a keresetnek helyt kellett adni . . . (96. nov. 3. 11,449.)