Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

DOLOGI JOGOK. 1) valamint j. M. tanú is vallják továbbá, h. ez idő óta az Tulajdonjog, ingatlant a felp.-nek apja, s illetve ennek az alp. által kétségbe Ingatlan nem vont jog-utódai, a felp.-ek, folytonosan háborítatlanul birják hosszú idejű s ezenfelül J. M. tanú tudomással bir még arról is, h. a felp.-ek tényleges birapja az ingatlant a tkkvi tulajdonostól, az alp. jogelődjétől, vétel utján tokosa és a szerezte meg és h. a vételárt kifizette, ezekből a tényekből vont ok- tkvi tljdonos szerű következtetéssel pedig megállapítható az, h. a kereseti ingatlan közti per. Tatulajdonjoga tkkvön kivül alp.-eket illeti. Minthogy pedig a Curia gositáson ala55. p. sz. döntvénye értelmében ily esetben a végr. törv. 168. puló tkvi §-ával szabályozott jelen keresetnek helye van ; minthog}^ továbbá, tjdon. a mint azt az elsőbiróság helyesen állapitotta meg, alp. a vétel után 9 évig mi lépést sem tett arra nézve, h. a kereseti ingatlan birtokába helyeztessék; minthogy végül a per s tkkvi iratok szerint alp. ugy a kereset beadásakor, valamint a kereseti s ezenfelül még több más ingatlannak is a nyilvánkönyvi jogelődjétől történt megvétele idejében felp.-ékkel ugyanegy községben lakott, minélfogva fel sem tehető az, h. efféle kis községben egy belsőségnek és a rajta levő épületeknek birtokviszonyairól alp. a vétel idejében tudomással ne birt volna; ekként az 1893: XVIII. t. cz. 64. §-a alapján e bíróság bizonyitottnak veszi azt is, h. alp.-t a vételnél a kereseti ingatlan tekintetében rosszhiszeműség terheli; ezeknél fogva és mert a tkkvi állás csakis a jóhiszemű szerző jogait védi, a másodbiróság Ítéletét az itt felhozottak alapján hhagyni kellett. (99. márcz. 23. 817. sz.) 16049. Curia: A beregszói 39. sz. tkjkvbe felvéve volt lU kültelket felp. és néhai neje 1875-ik évben, vétel utján megr szerezvén, az ezen vevők tulajdonaként a beregszói 420. sz. tkjkvbe bejegyzés utján átvezettetett, és ily állásban volt az utóbb emiitett tkjkv, midőn a tagositási munkálat alapján eszközölt átalakítás folytán a kereseti birtokrészlet, a beregszói 420. sz. tkkv. V4 telek kiegészítő részként bejeg3reztetett. Az ügy ily állásában és mert a jóhiszemű vevőt a tkkvi állás védi, véle szemben a korábbi tkkvön kivüli elbirtoklás megszakadt, alp. elbirtoklás, illetve korábbi szerzés czimén vélt jogaikat felp. ellen csak ugy érvényesíthették volna sikerrel, ha vagy felp. és nejének e szerzés körüli rosszhiszeműségét vagy pedig azt bizonyították volna, h. a tkkvi átalakítás tévesen eszközöltetett, vagy azt, h. a kereseti birtokrészlet a tagosításkor nem a fentebb körülirt lU telek kiegészítő részeként osztatott ki. Minthogy azonban alp.-ek a jelzett irányban bizonyítékot nem nyújtottak, sőt a tagositási munkálat szerint a kereseti birtokrészlet épen a jelenlegi felp.-ek és az általuk képviselt kiskorúnak tulajdonát képező XU telek kiegészítő részeként osztatott ki, az a körülmény magában véve pedig, h. felp. jogait 15 évig nem érvényesítette, ellene a jelzett irányban még nem bizonyít, mindezeknél fogva alp.-ek a kereseti birtokrészletek, kibocsátásában marasztalandók voltak. (99. máj. 16. 5727/98.) 16050. Pozsonyi tsz.: Az alp. köteles a binóczi 24. sz. tkjkvben A) I. 6. sor 743. hr. sz. a. felvett, ugy az ezen tkjkvből a binóczi 224. sz. tkjkvbe A -j- 1 sor 744. hr. sz. a. bejegyzett