Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

168 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Hagyaték, teleírnék nyilváníttatván a néhai H. M. halála után létrejött oszKiskoru le- tályegyesség, gyámhatósági jóváhagyás és az annak alapján mondása hozott hag}raték átadó végzés, érvénytelennek kellett nyilvánítani örökségéről. — mint annak következményét — azt is, h. H. M.-né utóbb férjezett H. P.-né hagyatéka gyanánt a H. M. után maradt összes ingatlanok fele része vétetett fel, s ki kellett mondani mindezek folyományaként azt is, h. a nevezett nőnek hagyatékát csakis a most emiitett javaknak V3 része képezte, s h. a kiskorú alp.-ek csakis ebben az egyharmad részben örökölhetvén, féltestvérjükkel H. K.-lyal, a néhai H. M. után maradt összes ingatlanokat helyettesítő 3161 frt 16 krt kitevő vételárnak csak egy harmadából = 1053 frt 72 krból 1/z - 1/s részt, azaz személyenként 351 frt 24 krt, összesen tehát 702 frt 48 krt. Mig a hagyatéki javak többi részét helyettesítő 2458 frt 67 kr. törzsönként XU—lU arányban a felp.-eket — mint a néhai H. J -tői leszármazó H. K. törv.-es oldalági örököseit — arra való tekintettel, h. e vagyon H. J. közös törzstől származott, illeti meg. (97 jan. 27. 79.) — Szegedi tábla: Az elsőbiróság ítélete annyiban, a mennyiben a . . . bírósági végzéseket érvényteleneknek nyilvánította, oly értelemben, h. a hagyaték átadó végzések hatályon kivül helyeztetnek, hhagyatik. Egyéb érdemi részeiben azonban az ítélet megváltoztatik akkép, h. a gyámpénztárban kezelt 3161 frt 16 kr. hagyatéki tömegből a felp.-ek részére, maguk között a négy törzs arányában megosztandó — összesen 2107 frt 44 kr. — ellenben kiskorú H. J. és Zs alp.-ek részére egymás között egyenlő arányban — 1053 frt 72 kr. ítéltetik meg A hagyatékbirósági átadó végzések érvénytelenítése- helyesebben hatálytalanításáról rendelkező részében az elsőbiróság Ítélete megfelelő indokai alapján hagyatott heryben. Az elsőbiróságnak az e részben jogerőre emelkedett ítélete szerint, a néhai H. M. által alkotott végrendeletet érvényesnek mondotta ki, ennek értelmében pedig neje szül. M. K. a hagyatéknak, melyet most már az eladott ingatlanok helyébe lépett 3161 frt 16 kr. vételár képvisel, ^3 részt, vagyis 1053 trt 72 krt örökölt; h. az örökhagyó apát túlélt kiskorú H. A.-ra hárult hagyatéki Va részt egyedül testvére, H. K. volt hivatva örökölni, azt az elsőbiróság helyesen állapította meg; mert néhai H. M. végrendelete értelmében a neje csak mindkét gyermeknek kiskorúságban, végrendelet és leszármazók nélküli elhunyta esetében volt utóöröklésre hivatva, ő azonban még fia, H. K. előtt hunyt el. Ezek szerint a H. K. hagyatékát a 3161 frt 16 kr. 2/3 része - 2107 frt 44 kr. képezi, mint olyan vagyonérték, mely reá apjától, illetve testvérétől hárult és a felp.-ékkel közös törzstől, H. J.-től származik, melyre nézve tehát felp.-ek — végrendelet és leszármazók hiányában az id. törv. szab. 10. és 11. §§-ai értelmében öröklési joggal birnak. H. K. hagyatékához tartozik ezenkívül az előtte elhunyt anyja M. K. — H. P.-né hagyatékát képezett fent emiitett 1053 frt 72 krnak az anyja után örökölt 1/3 része is, tehát 351 frt 24 kr. Mivel azonban az 1053 frt