Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 165 174., 189. 206. Raffay F. : Az utóöröklés és örökös helyettesítés kérdéshez. J. 97. 32i. U. a.: Az óvadék, hitves és szülő köteles része. Ü. L. 98. 9. U. a.: Az ági öröklés kérdése. Ü. L. 98. 11. Radosa Imre: Az utóöröklés és örökös helyettesítés kérdéséhez. J. 97. 320. Rónai Sánd. : A hagyaték átadó végzés jogerőre emelkedéséről. J. 97 84. U. a. : Perre utasitás. LT. L. 98. 43. Szalay Sámuel: A hagyatéki tárgyalás egyik kérdéséhez. J. 97. 27. U. a.: A közjegyzőnél letett végrendeletekről. J. 98. 35. Szilágyi Gyula: A közjegyzői végrendeletek szerkesztése J. 98. 262. Sziklay György: Az 1894: XVI. t. cz. 117. § ának utolsó bekezdése. 99. J. 227. Szokolay Istv. : Az örökjogi kodifikáczióhoz. Ü. L. 97 42-43. Scheiber Kálmán : Az örökösödési eljárásról. J. 97. 286. U. a. : Még egyszer az örökösödési eljárásról. J. 98. 77. Spengel S.: Az ági öröklés kérdéséhez. J. 98. 82. Stépán László : Néhány közérdekű szó az örökösödési törvény (1894. évi 16. t. cz.) 117. §-áról, J. 99. 197. U. a. : Még egyszer az örökösödési eljárásban felszámitható közjegyzői dijakról. J. 99. 222. Schwarz G. : Az ági öröklés kérdése. U. a.: Az özvegyi jog kodifikácziója J. K. 98. 229., 233., 237., 247. Traeger Zsigmond: Az özvegyi jog az ág. hitv. ev. egyház szempontjából. J 97. 222. Tóth Gáspár: Az ági örökösödés a birósági gyakorlatban. Ü. L. 98. 11—12. Vannai Guszt.: A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése az örökösödési eljárásban. J. 97. 154. V. S. : A eommoriensek tanához. J. K. 97. 154. Wranovics Béla : A hagyaték birói záradékolásról. J. 98. 173. Wintner Samu: Végrendelet érvénytelenítési per. J. K. 97. 278. Schwarz Izidor: U a.: 307. Zámbó Ján : A vakok írásbeli magánvégrendelete. P. T. ^XXXY. 22. Zsögöd Benő: Öröklött és szerzett vagyon. 1897. b) Joggyakorlat 1. Hagyaték. 16360. Curia: Alp. az oldalági örökösökkel szemben hitves- Szerzett vatársi örökösödés czimén leszármazók nélkül elhalt férjének csupán gyon. szerezményi javaira tarthat jogszerűen igényt, szerzeménynek pedig csupán az öröklött vagyon értékét túlhaladó érték lévén tekintendő, a netalán elidegenitett, esetleg a házasság megkötése előtt elköltött öröklött vagyon, az utóbb, esetleg a házasság tartama alatt szerzett vagyonból kipőtlandó. (98. decz. 29. 3967.) 16361. Curia: A mi a 120 frt adóhátralékot illeti, igaz ugyan, h. I—V. r. felp.-ek a hagyatéki ügy tárgyalásáról 97. jan. 5. napján felvett jegyzőkönyvben a hagyatéki leltár II. 3. tétele alatt foglalt 120 frt adóhátralék fennállását beismerték, azonban ennek számításba vételét, ugy a hagyatéki, mint a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben, mint peradataikban is ellenezték. Az ellenirathoz 6. sz. a. csatolt adó-könyv szerint a 120 frt adóhátralék az alp. és örökhagyó közös adótartozásából származik s alp. azt, h. ebből az adóhátralékból az örökhagyót mennyi terhelte, ki nem mutatta. De ettől eltekintve is, az örökhagyónak, mint kiskorúnak a vagyonát alp. használta, következésképen az adót a vagyon jövedelméből ő tartozott megfizetni s ha ezt elmulasztotta, azért felelősséggel tartozik. A hagyatéki leltár II. 3.