Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

G DOLOGI JOGOK. Tulajdonjog, alkalmas módon, mert a bányatársulati könyvbe iktatás csak a Bányarész- társulattal szemben a bányatársi minőséget és jogok gyakorolhatni/ tulajdo- tását érinti. Minden bányarészvény határozott névre lévén kiálnának meg- litva, ebbeli minőségénél fogva a névre szóló értékpapírokkal szerzése, annyiban egyforma jogi tekintet alá esik, amennyiben az egyébként különleges jogi természete megengedi ; ehhez képest a kereskedelmi törv. 172. és 173. §-nak az értékpapirok átruházására vonatkozó és a bányarészvények különleges jogi természetével nem ellentétes rendelkezése a bányarészvényekre is megfelelően alkalmazandó. E szerint pedig kétségtelen, h. a bányarészvény pusztán kézről-kézre átadás által tulajdonul meg nem szerezhető, hanem ehhez legalább is érvényes üres hátirat vagy a szerzés egyéb alkalmas czimének egyébként igazolása szükséges ; és igy a bányarészvényre nézve a tettleges birtok magában véve tulajdonjognak jogi értelmét meg sem állapitja. (A Curia felülvizs. tan. 99. jun. 16. G. 163.) Tulajdon bi- 16042. Curia: A miatt, h. a tkkvi betétbe annak szerkeszzonyitása. tése alkalmából, a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyeztetett be, az 1886: XXIX. t. cz.-nek a jogorvoslati rendszert szabályozó 58. §. értelmében ellentmondásnak kizáróan abban az esetben van helye, ha a bejegyzett jog csakis puszta birtokláson alapszik, vagyis a mikor az idézett t. cz. 16. és 18. §. esetei forognak fenn; mert ellenben az ezúttal is fenforgó oly esetben, a mikor a betétszerkesztő bizottság állal felvett jkv szerint a tényleges birtokos tulajdonjoga az idézett t. cz. 17. §. rendelkezésének megfelelően nemcsak a tényleges birtoklás, hanem egyidejűen okiratok s ezek közt épen a nyilvánkönyvi tulajdonos részéről kiállított adásvevési szerződés alapján jegyeztetett be, ez a bejegyzés nem puszta ellentmondással, hanem csakis törlési keresettel támadható meg s ennélfogva az elsőbiróság az ellentmondást helvesen vetette el. (99. márcz. 3. 6139/98.) 16043. Curia: Téves a felebbezési biróság Ítéleti indokolásának az a része, h. ha alp. a férje jogán volna is birtokban, ez az ő birtoka megvédésére alapul nem szolgálhatna, téves pedig ezen indok azért, mert szabály az, h. ha a birtokos megveszi azt, akinek nevében birtokban van, s bebizonyítja, 1i. a tőle követelt dolgot ő másnak nevében birja, ezzel a tulajdoni kereset ellenében magát megvédheti, amiért is arra, h. alp. ezzel a kifogásával sikert nem érhetett el, indokul egyedül az szolgál, h. a felebbezési biróság Ítéletében nincsenek oly tények megállapitva, melyekből az tűnik ki, h. az alp. az ingatlannak azt a hányadát, mely alp.-ket az árverési vétel alapján illeti meg, férje jogán tartja birtokában. (99. ápr. 17. 2. G. 104.) 16044. Curia: Oly esetben, midőn a szülők a saját vagyonukból vásárolt ingatlan tulajdonjogát a vétel alkalmával közveilenül gyermekeik nevére telekkönyvileg bejegyeztetik, a gyermekek csak annyi jogot nyernek, a mennyit a szülők részükre tényleg átengednek. A jelen esetben tehát, a midőn néhai H. L. és neje a felp., a mint ez az előző perben kihallgatott tanuk vallomásával