Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

140 CSALÁDJOG. Házasságijog. módosításával, helyesen megváltoztatásával akként rendelkezett, 1894: XXXI h. a prágai cs. kir. tszék által hozott elválasztó elválást enget. cz. délyező határozatnak felbontó ítéletté változtatása helyett a házasai. §. ságot felbontotta és helyesen állapította ebbeli ítéletét a H. T. Átváltoztatás 115. §. első bekezdésében foglalt rendelkezésre, mert a prágai bontó ítéletre, cs. kir. tszéknek 48,581/92. sz. a. hozott abban a végzésében, mely szerint a feleknek ágy- és asztaltól való elválása engedélyeztetett, azok a tények, melyek miatt a felek a házastársi együttélélést megszakítva különváltak, felemlítve nincsenek, de egyébként is a feleknek közmegegyezéssel beadott kérvénye folytán hozott ama végzésére, minthogy a H. T. a kölcsönös beleegyezést bontó okul el nem ismeri, a 115. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ezeknek előre bocsátása után a másodbiróság ítélete magára a házasság felbontására, ugy az ezzel kapcsolatos kérdésekre nézve vonatkozó indokolása alapján hagyatott helyben. (98. jun. 21. 3,870.) 16301. Budapesti tábla : Felp. keresetét egyedül a házasságjogi törv. 141. §-ára alapította, illetőleg a zágrábi érseki szentszéknek ágy- és asztaltól élethossziglan történt elválasztó ítéletét a hivatkozott szakasz értelmében kérte bontó Ítéletté átváltoztatni ; erre alapított kérelmének azonban helyt adni Dem lehetett, mert ez a szakasz kizárólag a magyar szentszékek, nem pedig a Horvátország mint törvénykezési szempontból külön jogterületen eljáró szentszékek Ítéleteire vonatkozik. Ennek ellenére felp. kereseti kérelmének mégis helyt adni kellett: mert a törv.-kezési szempontból külföldi jelleggel bíró zágrábi érseki szentszék által hozott ágy- és asztaltól élethossziglan elválasztó Ítéletre, a házasságjogi törv. 115. §-ának második bekezdése alkalmazandó, még pedig a nélkül, h. az elválasztó ítélet jogerőre emelkedésének, vagy a két évi időtartam lejártának kimutatása követeltetnék. Felp. pedig 1897. jul. 19-én magyar községi illetőséget nyervén, az 1895. szeptember 17-én, tehát a magyar községi illetőség megszerzése előtt, a külföldi jelleggel biró zágrábi érseki szentszék elválasztó Ítéletének bontó ítéletté való átváltoztatását törv. értelmében kérni jogosítva van. Jelen esetben tehát csak az volt vizsgálandó, vájjon az ágy- és asztaltól elválasztás oly tényen alapszik-e, mely a házasságjogi törv. szerint bontó okot képez? Minthogy pedig a zágrábi érseki szentszék elválasztó Ítélete házasságtörésre alapíttatott, ez pedig a 76. §. szerint bontó okot képez, annál fogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett a zágrábi érseki szentszék ágy- és asztaltól elválasztó ítéletét a 115. §-a alapján bontó ítéletté átváltoztatni kellett. Az a körülmény, h. felp. keresetét egyedül a 141. §-ra alapította, nem zárja ki a 115. §. alkalmazását, mert a biróság a házasságjogi törv. szakaszainak alkalmazásával a felek kérelméhez nincs kötve - Curia: Hhagyja (98. jun. 27. 3867. Ü. L. 98. 34.) 16302. Curia: A korábbi jogszabályok értelmében keletkezett ágy- és asztaltól elválasztó Ítélet az 1894 : XXXI. t. cz. 141. §-a szerint csak az esetben változtatható át bontó ité-