Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

136 CSALÁDJOG. Házasságijog a házasság a polgári forma mellett Francziaorsz ágban, a meg1894 : XXXI kötés helyén, érvényesen jött létre, ugyanaz a házasság abból az t.cz. öltből, mert az akkor érvényben volt magyar törv.-ek a házasságkötésig- § nek eme formáját érvényesnek el nem ismerték, meg nem támadKülföldön kö-ható. Ellenben az 1891: XXXI. t cz. 109. és 138 §-ának mátött házasság sodik bekezdése nem hagynak fenn kétségét az iránt, h. a felbontása, magyar állampolgári férfiak az 1894: XXXI. t. cz életbeléptetése vagyis 1895. október elseje előtt külföldi nővel külföldön kötött házassága megtámadható oly anyagi érvénytelenítő ok alapján, a melyet a korábbi jogszabályok ilyennek elismertek, habár azt az okot az 1894: XXXI. t. cz. a házasság érvénytelenítésére alkalmasnak nem tekinti is, az alatt a feltél alatt, ha a korábbi jogszabály uralma alatt eme érvénytelenítő ok felmentés által elhárítható nem volt. Ebből kiindulva, habár a róm. kath. házasság jogszabálya szerint a valláskülönbség (disparitas cultus) mint nem isteni, hanem emberi törv.-en alapuló, nem képez olyan házassági akadályt, a mely alól felmentésnek nem volna helye, mind a mellett tekintettel arra, h. a Mózes talmud szerinti házassági jognak szintén egyik alapfeltételét képezi az, h. keresztény és izraelita között házasság érvényesen létre nem jöhet és ugyan eme törv. szerint a valláskülönbség oly érvénytelenségi okot képez, a mely alól az izraelita vallás felmentést egyáltalán nem ismer . . . továbbá tekintve, h. a házassági kötelék jogi természeténél fogva olyan szerződést képez, a mely, ha az egyik félre nézve érvénytelenül köttetett meg, mind a két félre nézve eredetileg érvénytelennek s mint ilyen semmisnek tekintendő : a dolog eme állásában abból az indokból, mert a házasság a valláskülönbség miatt S. T. egyik házastársra nézve felmentéssel el nem hárítható, anyagi érvénytelenségi ok fenforgása mellett köttetett meg, s mint ilyen eredetileg érvénytelenül jött létre: a tsz. peres felek házasságát a fentebb idézett törv.-szakaszok értelmében megsemmisítendőnek és az ujabb házasságra lépést a felek mindegyikének megengedhetőnek találta. — Debreczeni tábla : Hhagyja. — Curia: Felp. az alp.-sel Párisban 1885. máj. 2-án a Szajna département préfecturáján a IX-ik kerületi anyakönyvi hivatalnok előtt kötött házasságot semmisnek nyilvánítani kéri. E perre nézve a házasságvédő által kifogásolt, de hivatalból is vizsgálandó illetékességét a tsz. helyesen állapította meg 1897. máj. 1-én 6,280 sz. a. kelt végzésével az abban felhozott indokokból és főleg azért, mert valamint a korábbi jogszabályok, ugy az 1895. okt. 1-én hatályba lépett 1894: XXXI. t. cz. 114. §-a szerint magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos. Az ügy érdemében, figyelemmel az 1894 : XXXI. t. cz. 138. §-ára, az volt elbírálandó, vájjon a peres felek közötti házasságnál a korábbi jogszabályok szerint forgott-e fenn érvénytelenségi ok? és ha igen, volt-e az alól felmentésnek helye? A keresztény és nem keresztény felek között érvényes házasság Magyarországban a korábbi jogszabályok szerint nem jöhetett létre és ezen érvénytelenségi ok alól Magyarországban