Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 137 felmentésnek sem volt helye, ez okból a másodbiróság ítéletét Házassági jog. hhagyni kellett, de mellőzendő volt az a felesleges kijelentés, 1894 XXXI. mely szerint mindkét félnek az ujabb házasságra lépés meg- t. cz. engedtetett; mert az 1894: XXXI. t. cz. 46. §-ának második be- 115. § kezdése szerint a semmis házasságot semmissé nyilvánítása után ugy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna. (97. decz. 7. 6375.) 16296. Curia: A felp. részéről az 1894.: XXXI. t. cz. 138. §. 55. §-a alapján megtévesztés miatt megtámadott házasság az ev. A korábbi tó'rref. hitvallású felek között 1894. márcz. 27-én köttetett, tekintve, vény szerint h. az 1895. okt. 1-én hatályba lépett 1894 : XXXI. t. cz. érvénytelen 138. §. szerint az ezen törv. hatályba lépése előtt kötött házasság. házasságok érvényessége a korábbi jogszabályok szerint Ítélendő meg; tekintve, h. a peres felek házasságára vonatkozó korábbi jogszabály, az 1868. :LIV. t. cz. 36. §. által fentartott 1786. márcz. 6-iki utasításnak 25. §. szerint csak akkor volt érvénytelen és semmis a házasság azon személy tulajdonságában fenforgó tévedés miatt, a kivel a házasság köttetett, ha az egyik részről világosan ezen tulajdonsághoz köttetett a megegyezés, a másik részről pedig az ily tulajdonság ravasz módon szinleltetett; tekintve, h. felp. maga sem állította, annál kevésbé bizonyította, h. alp.-el való egybekelését ahhoz a feltételhez kötötte, h. az alp.-nél utólag megállapított sérvvel ne birjon és ez utóbbi ennek hiányát ravasz módon színlelte volna; felp.-t a korábbi jogszabályok szerinti érvénytelenítési ok hiányából keresetével elutasítani, illetve a másodbiróságnak ítéletét a per főtárgyára nézve ezekből az okokból hhagyni kellett. (98. decz. 21. 4078. J 99. 12.) 16297. Budapesti tábla:* A házasságkötés alaki kellékei, a házasságkötés idejében és helyén fennálló törv.-ek szerint lévén megbirálandók, alaki kellékek tekintetében, s feleknek Bécs város polgári hatósága előtt megkötött házassága ellen törv.-es kifogás nem tehető; azonban anyagi kellékek tekintetében a magyar állam polgárainak külföldön kötött házassága is a H. T. 109., 110. §-ai értelmében magyar törv.-ek rendelkezései értelmében bírálandó meg. Tekintettel arra, h. a házasságkötés idejében a férj a rom. kath., a nő pedig az izraelita hitvallás követője volt és a közöttük létezett vallási különbség, a házasságkötés idejében fennállott korábbi magyar jogszabályok szerint oly házassági akadályt képezett, a mely alól felmentésnek sem volt helye ; tekintettel arra, h. a házassági akadály következtében a felek közt a házasságkötés idejében érvényes házasság létre sem jöhetett és a korábbi jogszabályok tiltó rendelkezésén, az ujabban életbelépett H. T. visszaható erővel annál kevésbé lehet, mert e törv. életbelépte előtt kötött házasságok érvényessége tekintetében * Házasfelek 1877-ben Bécsben polgári házasságot kötöttek. A férfi rom. kath., a nő az izraelita vallásból kilépett felekezeten kivüli volt, aki azonban az elsőbiróság kijelentése szerint izraelitának volt tekintendő, mert annak idején hazai törv. nem ismerte a felekezeten kívüliséget. Ezt a kijelentést a tábla hallgatag magáévá tette.