Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

130 CSALÁDJOG. Házassági jog. hivta fel nejét arra, h. házától távozzék, oly tények pedig nem 1894: XXXI. állapíttattak meg, a melyekből felp. sérelmes viselkedésére követt. cz. keztetni lehetne; mégis a fennebb felhívott jogszabály ezúttal 90—103. §§. alkalmazást nem nyerhet és pedig azért nem, mert ha az ily Nötartás. elhagyást előidézett körülmények, a felek műveltségi fokára és társadalmi állására tekintettel, súlyos természetüeknek nem tekinthetők s a férj tettét megbánva s nejét a házas együttélés folytatására hívja fel, a nő eme felhívásnak engedni köteles és jogosan nem követelheti, h. a férj őt házán kívül eltartsa. Habár tehát felp. a közös háztartást férje, az alp. felhívása következtében hagyta is el, mégis, minthogy oly tények nem állapíttattak meg, a melyekből következtetni lehetne, h. alp. felp.-t egyáltalán tűrhetetlen, durva viselkedésben részesítette volna, magában véve az a körülmény, h. alp. felp.-t magától elküldte, a felek alacsonyabb társadalmi állására és műveltségi fokára tekintettel, nem tekinthető oly súlyos természetűnek, h. fel}), ne lett volna köteles alp. visszahívását elfogadni és a közös háztartásba visszatérni. Minthogy pedig megállapittatott, h. felp. férjéhez, felhívás ellenére, sem tért vissza, az nem jogosult azt követelni, h. alp. őt a közös háztartáson kívül külön eltartsa s ekként a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn felp.-t külön tartás iránti keresetével elutasította. Tekintve azonban, h. a tényállás szerint felp. a közös háztartást alp. felhívása következtében hagyta el, alp. pedig csak körülbelül 14 nappal a távozás után hivta fel a visszatérésére s ekként a különválás alp. tényére lévén visszavezethető, felp.-t a visszahívásig a külön tartás megilletné alp. részére a S. E. T. 110. §-a rendelkezése értelmében, minthogy felp. részben pernyertesnek tekintendő és a perre első sorban alp. szolgáltatott okot, a felmerült perköltség nem volt megítélhető. Ezekhez képest az irányban a felebbezési bíróság ítélete jogszabályba ütközvén, a felülvizsgálati kérelemnek részben hely volt adandó és a perben felmerült összes költség kölcsönösen megszüntetendő. Egyúttal megjegyeztetik, h. alp. az eddigiek szerint nejét a közös háztartásban eltartani köteles lévén, a mennyiben az elsőbiróság ítélete végrehajtatott volna, felp. a mai napig tényleg felvett tartásdijat, mely a természetbeni tartás helyettesitőjének tekintendő, alp.-nek visszatéríteni nem köteles. (99. jun. 2. I. G. 86.) 16285. Curia: Az ideiglenes nőtartás iránti per sorsára befolyással az a körülmény nincs, h. a vonatkozó házasság felbontása vagy megsemmisítése iránt per van folyamatban. Az ideiglenes tartás czélja csak az, h. addig, mig a házasság felbontása vagy megsemmisítése iránti perben e részben a házasfelek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó ítélet keletkezik, a nő életfentartása biztosittassék. Az ily perben, valamikép a házasság érvénye nem vitatható, ép ugy a per lefolytatásával addig várni nem lehet, mig a házassági per bírósága a házasság érvénye felett ítélkezik, az ily tartási pernek a kötelék tekintetében elegendő előfeltétele az, h. a házasság létrejötte szabályszerűen kiállított esketési bizoiryitványnyal tanúsítva legyen. Az