Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

116 CSALÁDJOG. lázasságijog. bocsátva és tekintve, h. alp. azt a állítását, h. felp. szolgáltatott 394: XXXI. alapos okot arra, h. alp. a közös lakásból eltávozzék: a per t. cz. során nem igazolta, mert azt, h. felp. vele durván bánt, h. folyton 80. §. ok nélkül szidalmakkal illette s h. egy kofa-leánynyal találkozásai A házastársi voltak, a kihallgatott alp.-i tanuk közül egyik sem bizonyította ; kötelességek az a körülmény pedig, h. felp. olykor későn este tért vissza súlyos meg- lakásukra, az elhag3rásra nézve jogos okul el nem fogadható sértése, mint és tekintve, h. Sz." L., I. J. és K. T. tanuk vallomásával bontó ok. beigazoltatott, h. most nevezett tanuk alp.-t arról az elhatározásáról, h. férjét elhagyja, lebeszélni akarván, alp. előttük kijelentette h. férjével többé együttélni nem akar; tekintve, h. alp. beismerésével és K. T. azzal megegyező vallomásával be van bizonyítva, h. férjétől való távozása óta alp. egy tejcsarnokban pénztárosi teendőket végez és tehát oly foglalkozást üz, a mely férje társadalmi állásával össze nem egyeztethető és tekintve, h. alp.-nek ezek a tényei együttvéve egymással kapcsolatban a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését megállapítják; tekintve végül, h. a per összes adatainak és a peres felek egyéniségének fig}Telembe vétele azt mutatja, h. a házassági viszony annyira fel van dúlva, h. felp.-re nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált: ezeknél fogva mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával, a peres felek házasságát alp. hibájából a H. T. 80. §. a) p.-ja alapján felbontani s alp.-t a 85. §. értelmében vétkesnek kimondani kellett. A L. nevü fiúgyermek 7 éves életkorának betöltéséig a H. T. 95. §. értelmében az alp. anya gondozására volt bízandó, mert a szülők másként nem egyeztek meg s mert a per során oly adatok fel nem merültek, melyek a törv. rendeletétől eltérő intézkedést tennének szükségessé. Az az összeg, melylyel felp. a gyermektartási és nevelési költségeinek fedezéséhez köteles járulni, felp. (orvos) társadalmi állásának és beismert jövedelmének figyelembe vételével állapíttatott meg havi 20 frtban. A vétkesnek nyilvánított nőnek tartásra jogos igénye nem lehetvén. (1894 : XXXI. t. cz. 90. §.) alp.-nek a nőtartás megítélése iránti kérelme figyelembe vehető nem volt. (98. decz. 30. 6904.) 16260. Veszprémi tsz.: A per érdemét illetőleg: felp. a házasság felbontására irányuló keresetét a H. T. 80. §. a) és c) p.-jára alapította, állítván, h. férje, alp., őt egybekelésüktől számított 4 évi együttélés után minden ok nélkül elhagyta, más lakásba költözött s mig H. B.-né nevü férjes nőt lakásába vette s ezzel 61/2 éven át közelebbi viszonyban állt, vele mit sem törődve; a lefolyt 19 év óta tartásáról s ruházatáról nem gondoskodott. Alp. a megtartott érdemi tárgyaláson beismerte, h. nejét 4 évi együttélésük után elhagyta, tőle 19 év óta különválva él s ez idő alatt nejének tartásáról nem gondoskodott; beismerte továbbá azt is, h. nejétől való különválása után H. B.-nét házához vette, közös háztartásban 6V2 éven át együtt élt, tagadta azonban, h. a nevezett nővel közelebbi viszonyban lett volna s vele erkölcstelen életet élt volna. Felp. alp.-nek ezen tagadásával szemben az erkölcstelen viszonyra nézve bizonyítékot nem szol-