Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 109 a) p.-jában meghatározott bontó okot feltétlenül megállapítaná; a Házasságijog. bíróságnak tehát, figyelemmel a házassági perek jogi természetére 1894:XXXI. is, a per keretében mint érdemi kérdést kellé elbírálnia és eldön- t. ez. tenie azon feltételek fenforgását, melyek a H. T. 77. §. a) p - 77• §• jónál irányadók s melyek ezen szakasz alkalmazhatóságának lé- Elhagyás, nyeges kellékei. Peres felek közt az életközösség" a bécsi cs. kir. a) p. országos tsz.-nek 1897. márcz. 26-án 26,420. sz. a. kelt végzése folytán szakadt meg, a mely végzés az osztrák honos feleket, ezek kölcsönös beleegyezése alapján, ágytól és asztaltól elválasztotta. A különválás és különélés alapja tehát a felekre illetékes biróság által hozott határozat, s igy a különélés nem jogtalan. Felp.-nő az 1898. ápr. 17-én kelt honositási okirattal a magyar állampolgárok közé felvétetett, s az állampolgári esküt 1898. máj. 13-án le is tette. Egymagában ezen tény azonban a peres felek állapotán változást nem idézett elő, s a határozathozatal idején a felekre nézve illetékes biróság- végzése alapján folyó különélést egymagában nem tette jogos ok nélkülivé. A H. T. 114. §-ára e tekintetben azért nem történhetik utalás, mert a külföldi biróság határozata idején a felek egyike sem volt magyar állampolgár. A magyar állampolgárság megszerzéséig felp. nőre a férj hazai törvényei voltak az irányadók: a külföldiek személyes állapota azon állam törv.-ei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Ki van tehát zárva azon eset, h. a magyar állampolgárság megszerzése előtti időben, a peres felek illetékes bírósága által hozott határozat alapján beállott tény jogtalanná minősíttessék; ki van zárva, h. a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdoníttassák, mely a jefen esetben a peres felek különélését visszahatólag, a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre, jogos ok nélkül valóvá tenné. Felp.nőre az 1894: XXXI. t. cz. intézkedései csak a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók, rá nézve a törv. csak ezen időtől kezdve lett hatályossá, a törv. pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §. a) p.-ja alkalmazhatóságának lényeges kellékei; a lex fori az általános szabály, s ez alól a jelen esetben a törv. kivételt meg nem állapit (mint pl. a 115. §-nál). Miután felp.-nö nem bizonyította, de nem is állította, h. a magyar állampolgárság megszerzése után alp.-t értesítette arról, h. különélésüknek a magyar jog szerint ismeretlen állapota megszüntetésével, a házassági együttélés visszaállítását kívánja s h. ezen időtől számított hat hó lefolyt, holott a különélés csak ezen időponttól lenne jog nélkülinek tekinthető s igg a kereset beadásakor, de a visszatérésre vonatkozó felhívást tárgyazó kérvény beadásakor is (és ennek vizsgálata is, az indokolás elején kifejtettek szerint, jelen per keretébe tartozik), hiányoztak a H. T. 77. §. a) p.-jában körülirt lényeges kellékek s iyy azon tény, h. alp. a birói felhívásnak nem tett eleget, a jelzett §-ban körülirt joyhatálylyal nem bírhat, a keresetet el kellett utasítani. (99. jan. 21. 194.) — Curia: Hhagyja. (99. jun. 6. 2939.)