Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 105 rint, azokra az esetekre nem vonatkozik, midőn a házasság kizáró- Házassági jog. laq a házasságkötés alaki kellékei miatt van megtámadva, s igy1894 '• XXXI. felp.-nek a házasság-kötés alaki kellékeinek hiányára alapított L kereseti joga, a H. T. 57. §-a értelmében, elévültnek nem tekint- 57- §• hető, felp.-t mégis keresetével egyébként érdemileg elutasítani Házasság kellett; mert a H. T. életbeléptetése előtt hatályban volt törv.-ek nem megtámadása rendelkeztek és állandó birói gyakorlat sem keletkezett az iránt, h. alaki okokból, magyar honosok részéről külföldön kötött házasságok érvényének viszgálatánál és eldöntésénél, a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a belföldön kötött házasságokra nézve kötelező törv. ek az irányadók; sőt a nemzetközi magánjog terén általában elfogadott azon jogelv, melg szerint a házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés helyén fennálló törv.-ek szerint Ítélendő meg, a mely jogelv a H. T. 113. §-ában is kifejezést nyert, a hazai bíróságok által már ezen törv. hatálybalépte előtt is több izben alkalmaztatott házassági perekben : s igy, miután az A ) és G) a. csatolt közokirattal kimutatott az a körülmény nem vitás, h. peres felek az Amerikában fennálló törv.-ek szerint, ugyanott 1894. máj. 22-én házasságot kötöttek: ennek érvénye a házasságkötés alaki kellékeinek hiánya miatt meg nem támadható. (98. szept. 21. 3440.) 16236. Curia: A házastársak különélésének ideje alatt az 76. ,sv egyik házasfél által egy harmadik személyivel elkövetett nemi közö- Különélés sülés ténye, amely tény a házassági együttélés megbontására okul alatt elkövenem is szolgált, a házassági törv. 76. §-ában foglalt házasságtö- tett házasságvési bontó okot meg nem állapítja. (99. szept. 28. 672/911.) törés. 16237. Curia: Oly esetben, a midőn az ismeretlen tartózkodási! házastárs ellen az 1894: XXXI. t. cz. 77. §-ban megjelölt eseten kivül fenforgó más bontó ok miatt indíttatott a kereset, a távollévő házastárs részére ügygondnok rendelendő s erről ő hirdetményileg értesítendő s a kitűzendő tárgyalásra idézendő, mely hirdetmény a hivatalos lapban három izben közzéteendő. (98. szept. 20." 1770.) 16238. Curia: A bécsi cs. és kir. tsz. végzésével bizonyítva 77. §. van, h. peres felek közös megegyezésük folytán közös kérel- Elhagyás. műkre ágytól és asztaltól elválasztattak, miből kétségtelenül az a) p. következni, h. alp.-nek 1893. máj. 13-án törv.-es oka volt megtagadni azt, h. férjét — felp.-t — uj lakására kövesse. Annak a körülménynek pedig, h. felp. az 1896. ápr. 12-én a magyar állam polgárai közé felvétetett, azt a joghatályt tulajdonítani nem lehet, h. alp.-nek 1.893. máj. 13-án tanúsított jogos eljárása utólag jogtalanná váljék. (97. szept. 10. 4693.) 16239. Curia: Tekintve, h. az 1894: XXXI. t. cz. 77. §. a) p.-jávai össze nem egyeztethető, h. felp. is, kinek keresetére a házasság azért bontatott fel, mert öt alp. szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta, vétkesnek mondassák ki, ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletét abban a részében, mely a szerint felp. vétkesnek nyilváníttatott, hivatalból meg kellett semmisíteni. (98. máj. 26. 752.)