Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
106 CSALÁDJOG. Házasságijog. 16240. Curia: Az a körülmény, h. nem alp. hagyta el felp.-t, mé .XXXI. hanem ez utóbbit alp. űzte el magától, eredményére nézve egy t.cz. és ugyanaz lévén, felp. az 1894: XXXI. t. cz. 77. §-ának a) 77. § p.-ja alapján jogosan kérhette, alp.-t a házassági életközösség Elhagyás, visszaállítására bíróilag fslhivatni. (98. jun. 8. 997.) a) P. 16241. Curia: AZ 1894: XXXI. t. cz. 77. § a) p.-ja alkaU mazhatásának előfeltétele, h. az a házasfél, a kit házastársa szándéko>an és jogos ok nélkül elhagyott, a maga részéről hajlandó legyen, a házasságot az esetre folytatni, ha a másik házasfél a bírói felhívás folytán az életközösséget kívánja, felp. pedig keresetében határozottan kijelentette, h. férjével, a ki testi épségét és életét veszélyeztette s harmadik személylyel ágyassági viszonyban él, a házasságot folytatni nem akarja, s ehhez képest a kereset végkérelmével, a házasságnak az idézett t. cz. 78. és 80. §. c) p.-ja alapján való felbontását szorgalmazta, sőt a békéltetési kísérlet alkalmával is kifejezetten ragaszkodott ebbeli kérelméhez. Az elsőbiróság tehát helytelenül intézkedett, midőn a 77. §. a) p.-jának alkalmazhatása czéljából, 2,016/97. sz. végzéssel, felp.-t hivatalból nyilatkozatra, 2,754/97. sz. végzéssel pedig alp.-t az életközösségnek visszaállitására felhívta s igy a házasság ezen az alapon nem volt felbontható. (98. szept. 21. 3378. J. 99. 14.) 16242. Curia: Felp. keresetében azt adta elő s kereseti állításainak bizonyítása végett azonnal tanukra is hivatkozott, h. alp. vele az első percztől kezdve a legdurvábban bánt, többször megverte, a neki hozományul átadott mészáros üzletet eladta, s a befolyt vételárat saját czéljaira fordította, a háztartáshoz egy krajczárral sem járult, 1893. január hadában hűtlenül elhagyta, felp.-t az éhenhalásnak téve ki, a B) a.-i levél szerint élete ellen is áskálódott; h. alp. addig, míg felp. az élet nyomorával küzd, kömryelmü asszonyokkal naponta házasságtörést követ el, h. felp. anyagi és erkölcsi megromlására törekedik, h. együttélésük tartama alatt tettleg súlyosan bántalmazta, ma pedig életének biztonságát is veszélyezteti; végül kijelentette keresetében felp., h. mindezek állapotát oly tarthatatlanná tették, h. a házasság felbontását az 1894: XXXI. t, cz. 76., 77. és 78. §§-aiban foglalt bontó okok alapján kéri. A 16,532/97. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben kijelentette ugyan felp., h. tekintettel az alp. által elkövetetett hűtlen elhagyásra, alp.-t mindenek előtt bírói határozattal az életközösség visszaállitására kéri köteleztetni, tekintve azonban, h , figyelemmel az 1894: XXXI. t. cz. 77. §-a bekezdésére és a) p.-ja rendelkezésére, ezt az elhagyott házasfél csak az esetben kérheti, ha az életközösséget visszaállítani a maga részéről is hajlandó, minél fogva az együttélésre való hajlandóság a birói határozat kibocsátásának és általában a 77. §. a) p.-ja alkalmazhatásának egyik alapfeltételét képezi.' és tekintve, h. felp. fentebb idézett keresetének tartalma szerint azt, h. felp.-ben az alp.-sel való további házastársi együttélésre való hajlandóság meglegyen, kizártnak kell tekinteni, és tekintve végül, h. a
