Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

90 KÖTELMI JOG. Munkaszerzö-béri szerződésben emiitett terveknek és költségvetésnek összdés. hangba hozatala, mint a szerződésből kifolyólag hasonmérvTévedés épi- ben érdekelt félnek alperesnek is kötelességében állott, és tésilkö'ltsegv. mert abban az esetben, ha a teljesítendő munkalatnak az épitkészitésénél. kezési tervezetben megjelölt valamely tárgy a költségvetésben nem fordul elő és a vállalkozó a munkálatot a költségvetésben megszabott áraknak alapul vétele mellett vállalja el, a vállalkozó nincs elzárva attól, hogy a költségvetésben nem emiitett, de a terveknek megfelelően tényleg teljesített munkálatának megfelelő ellenértékét a munkaadótól, habár az nem szakértő is, követelhesse ; minthog3r annak meghatározásánál, hogy a vállalati ár mire vonatkozik, rendszerint nem az épitési terv, hanem a költségvetés az irányadó, mint a mely iratban a teljesítendő munkálatnak minősége és mennyisége tüzetesen körülírva meghatároztatik és ha a munkaadó a költségvetésben nem foglalt munkálatnak teljesítését egyedül abból az okból követelhetné, mivel a munkálat a tervezetben ki van tüntetve, a munkaadó a vállalkozó kárával jogtalanul gazdagodnék. . . . Kiemeli továbbá a felebbezési bíróság azt is. hogy a jelen esetben az építkezés ára felek között átalányösszegben lévén meghatározva, ebből megállapítható, hogy alperes az átalányösszegnél nagyobb összeget semmi körülmények között sem szándékozott fizetni és igy jogtalan gazdagodás esete fenn nem foroghat, noha felperes a költségvetésben felemlített munkálatoknál többet is teljesített. A felebbezési bíróságnak ez az érvelése is téves, mert az a körülmény, hogy felperes a munkálatot átalányösszegért vállalta el, nem vonja maga után azt, hogy felperes a tervek szerint elkészített munkálatokért az átalánynál magasul]) összeget egyáltalán ne követelhessen. A szerződésben ugyanis az van meghatározva, hogy a vállalkozó felperes az építésnél magát az építkezési tervekhez és a költségvetéshez alkalmazni és az azokban kitett méreteket pontosan betartani köteles. Ámde, mint a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában meg van állapítva, abból a költségvetésből, melynek alapján felperes alperes részére az építkezési tervekben megjelölt épületnek felállítását átalányösszegért elvállalta, felperesnek illetve megbízottjának tévedése következtében, a falak egy részének felsorolása és értékelése kimaradt és igy az alpe^ res kezeihez adott építkezési tervek szerint teljesitendőnek ígért munkálatok mérve egymástól különbözőleg határoztatott meg. A szerződésnek szövegét irányadóul véve és figyelemmel arra, hogy a vállalat átalányösszegre történt és hogy a felebbezési bíróság által nincsen megállapítva az, hogy alperes az építkezési tervezetek és a költségvetés részletei között fennálló eltérésről a szerződés megkötése előtt tudomással bírt, de nincs megállapítva oly tény sem, melyből alperesnek a szerződés megkötésénél fenforogható gondatlanságára következtetés volna vonható, nem szenvedhet kétséget, hogy a mennyiben az építkezési tervezetek méretekkel is el vannak látva, a költségvetésnek hiányos összeállítása csakis felperesre lehet hátrányos, ki azokat alperesnek beterjesztette, minthogy a rendes körülmények között