Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 91 alperesnek nem állott sem különös érdekében, sem tisztében Munkaszerzöannak részletes kutatása, vájjon felperes a költségvetésbe tény- dés. leg mind felvette-e azokat a munkálatokat, a melyek a tervezet- Tévedés épiben tüzetesen megjelölvék. A költségvetés hiányos összeállitá- tési költségv. sában előfordult tévedés következményeinek mérve azonban még készítésénél, a tévedő felperes irányában sem határtalan, ezeknek a következményeknek mérve korlátozottnak tekintendő akkor: ha bizonyittatik, hogy felperes az építkezési tervezetekben meghatározott épületet oly árért, minőért azt az alperesnek átadott költségvetés alapján megállapított általányösszegért kötelezte, saját kára nélkül el nem készíthette volna. Az építkezési terveknek a költségvetés adataitól tényleg eltérő volta mellett felperes károsodásának beállta okszerűen jogtalan gazdagodás alperesre és ebben az esetben alperes a szerződés kötésénél előfordult tévedést habár az felperesnek nagymérvű gondatlanságából állott is elő, felperes kárával a saját előnyére fel nem használhatja még akkor sem, ha esetleg bizonyíthatná azt, hogy a megjelölt építkezésekért, az általányban megállapítottnál magasabb árt adni hajlandó sem volt volna. A tévedés tényleg fenforgott, alperes azt maga is felismerhette, habár a felismerésre kötelezve nem volt és épen azért, mert a tévedést felismerhette: felp. esetleg tényleges károsodásából hasznot jogosan nem szerezhet. A jogtalan gazdagodásra vonatkozó jogszabályok alkalmazhatásának nem áll útjában az eisőbiróság ítéletéből felhívott az az indokolás sem, hogy a szerződés 14. pontjában a jelen perre okot szolgáltatott tévedés illetve hiány esetére is van rendelkezés és pedig azokra az általános feltételekre hivatkozással, melyek az állami és törvényhatósági építkezéseknél elő vannak írva és ezeknek az általános feltételeknek 5. §. 6-ik bekezdése alapján felperes, a felhozott tévedés okából utólag mi követelést sem érvén}^esithet és a 15. §. utolsó bekezdése szerint vállalkozó alkalmazottának mulasztásáért is felelőséggel tartozik; mert a felhívott szakasz 6 bekezdésében egyedül az egységi árakban; nem pedig a költségvetésben előfordulható minden hiányokról lévén szó, az általános feltételeknek ez a rendelkezése a jelen esetre nem alkalmazható, minthogy itt felperes nem az egységi árakban történt tévedés, hanem a miatt lép fel a keresetben, mivel a költségvetésből bizonyos, a tervezetben létesítendőnek felvett építkezési részletet kifelejtett, és mert a jelen perben vitán kivül állván az, hogy felp. alkalmazottjának tévedéséből keletkezett hibáért felelős, az idézett 15. §-ra való utalás tehát egészen indoktalan. A felebbezési bíróság ítéletében önálló indokul felhozza végül még azt, hog}^ felperes kártérítés czimén sem követelheti alperestől a kereseti összeget, mert felperes nem is állította, hogy alperes a szerződést megszegte, vagy ellenében vétkes cselekményt, illetve mulasztást követett el, sőt felperes beismerésével az van bizonyítva, hogy kárát az ő, illetve megbízottjának mulasztása okozta és a kárt a költségvetés átvizsgálása által el is háríthatta volna és mert mindig nyilt kérdésül marad az, vájjon