Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 83 is megállapítva, hogy a vétel kifejezetten az alperesnek saját Adásvevési termésű gabonájára nézve jött volna létre. A mi pedig alperesnek szerződés, a kereseti ügylet helytelen jogi minősitésére alapitott panaszait Jövendőbeli illeti, azok annyiban alaposoknak voltak elismerendők, hogy a termés elfelebbezési bíróság mindamellett, hogy Ítéleti tényállásában adása. önmaga kiemeli, hogy felperes kereseti előadása szerint keresetét kötvényen alapuló ügyletre alapította, az ügyletet valóságos adásvételi ügyletnek minősítette a nélkül, hogy magát a kötvényt a sommás eljárási törvény 39. §-ához képest felperestől bekivánta volna. Már pedig, ha a felel- a köztük létrejött ügyletet írásba foglaltál-, a köztük létesített ügylet jogi természetének megbír álá•sánál elsősorban az okirat tartalma az irányadó és annak ismerete nélkül az, hogy a felek szándéka mily ügylet létesítésére irányult, meg nem állapítható. E szerint a felebbezési bíróság az által, hogy a kötvény bekivánása és betekintése nélkül a kereseti ügyletet jogilag minősítette, jogszabálysértést követett el. Nem változtat ezen az, hogy a felebbező felperes az első bíróság ítélete ellen beadott felebbezésében az ügyet szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános előadás utján kérte elintéztetni, mert a sommás eljárási törvény 77. §-a értelmében iry esetben is akkor, ha az ügy felderítése további bizonyítás felvételét szükségessé teszi, a felebbezési bíróság nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a szóbeli tárgyalást elrendelni. Minthogy a felebbezési bíróság által ekként jogszabály megsértésével hiányosan megállapított tényállás alapján ez az ügy végeldöntésre nem alkalmas : a felebbezési bíróság ítéletét a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldani és a felebbezési bíróságot további szabályszerű eljárásra és a per és felülvizsgálati eljárás költségére is kiterjedő uj határozat hozatalára utasítani kellett. (98. febr. 3. I. G. 479.) 14979. Curia: Ellenkező megállapodás hiányában azAz ^fg^1^ írásbeli vételi szerződés kiállításával járó kiadások a fennálló állításának szokás szerint a vevőt terhelik. (97. jun. 23. I. G. 153.) költségei. 14980. Curia: Abból a jogi felfogásból kiindulva, hogy Az adásvevési a peres felek között kétoldalú jogügylet jött létre, melyben mind- szerződés illekét fél egyenlő mérvben szerzett jogot, vevők az ingatlanra, tekének víseeladók a vételárra, tehát mindkét fél egyenlő előnyben részesült, Use. kiindulva továbbá abból, hogy bármikép intézkedjenek a bélyeg- és illetékszabályok az államkincstár javára az illeték kirovásáról és behajtásáról, az illeték, mint a kétoldalit jogügylet megkötéséből kifolyó ,és azzal járó teher, az adás-vételi szerződés természetét tekintve, a mennyiben a felek között más megállapodás vagy egyáltalában megállapodás nincsen, közösnek tekintendő és az mindkét szerződő felet egyenlően terheli, miből folyólag, habár a peres felek között létrejött adás-vételi jogügylet után kirótt illeték a pénzügyi szabályok szerint első sorban felperesektől hajtatott is be, annak fele részét, mint a peres felek között kétoldalú jogügylet közös -terhét alperesek megtéríteni tartoznak. (97. okt. 29. I. G. 271.) 6*