Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 81 szerződések szerint az 1896. évi október hó 19-én és deczember Adásvevési hó 29. napján, tehát olyan időben, a mikor a különben már szerződés, létező buzavetés hozadékának minősége és mennyisége még a Jövendőbeli természeti esélytől függött, alperes a kialkudott vételárnak egyide- termés eljüleg felvétele mellett kifejezetten az 1897. évi saját terméséből adása. 180 métermázsa búzát adott el felperesnek és a 3. pont szerint az esetre, ha alperes a látott mennyiséget bármi akadály miatt szállitani elmulasztaná, felperesnek az árkülönbözetre való joga fentartatott; a felebbezési bíróság a szerződéseknek most kiemelt tartalmát helyesen értelmezte akként, hogy alperes csak saját termését, illetve ebből 180 métermázsát, sőt csak annyit tartozott átadni, a mennyi alperes terméséből saját gazdászati czéljaira megkívántató szükséglet fedezése után fenmarad . . . Mert a szerződések szerint a felek között a vételi ügylet nem általában búzára, hanem alperesnek saját termésére, tehát egyedi árura nézve és igy hdajdonképen feltételesen jött létre, a mennyiben ilyen esetben az áru átadhatásának koczkázata magát a verőt is az agyiéi megkötésének idejétől kezdve terheli és igy, ha maga az egyedi áru az eladó hibáján kivül át nem adható, vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadásását eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és eladó hibáján kivül következett be. A fenn kijelölt jogszabály egyenesen kizárja azt, hogy az alperes az áru átadhatásának hibáján kivül lehetetlensége esetében, a mikor ugyanis alperest szerződésellenes mulasztás nem terheli, az áru helyett annak folyó megfelelő egyenértéke fizetésére köteleztessék, a szerződések 3. pontjának idézett kikötése pedig kifejezetten az alperes mulasztásától, de a keresk. tv. 353. §-nak a vevő kárkövetelési joga iránti rendelkezése szintén az eladó szerződésellenes késedelmében jelentkező mulasztásától van feltételezve Alperes a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint saját nevében mezőgazdászával foglalkozván, a dolog természeténél fogva saját termése első sorban saját gazdászati czéljaira megkívántató szükséglet fedezésére szolgál s igy ellenkező kikötés nélkül csak az e szükséglet fedezése után mutatkozott többlet tekintendő olyannak, a mi továbbadás alá kerül . . . Mintohgy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított .... tényállás szerint alperesnek az 1897. évben csak annyi búzája termett, hogy satát gazdászati czéljaira megkívántató szükséglet fedezése után a továbbadásra készletben csak 18 métermázsa maradt .... ezeknél fogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy alperest 162 métermázsa búzának átadására nem, hanem ennek fejében a kapott megfelelő vételár visszaszolgáltatására és ennek kamata megfizetésére kötelezte. Ellenben más jogi megbirálás alá esik az alperes terméséből továbbadásra készletben megmaradt 18 métermázsa buza, a mit alperes a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás szerint felperesnek Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 6