Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

74 KÖTELMI Jl M ! Megbízás, május hóban kapott megbízás folytán az alperes érdekében tett. Eladás köz- Hogy pedig az elsőrendű felperes az alperestől kapott állítólagos vetítése. megbízás vétele után az alperes érdekében bármily eredményes lépést tett volna: ezt maga sem állítja, annyival kevésbé bizonyította, sőt az a körülmény, hogy az alperes a birtokot 300,000 frton, tehát a legmagasabb áron vette meg, mit az eladókert birtokért a válasz szerint 280,000—300,000 forintnyi összegben követeltek, kizárja azt, hogy felperes az alperes érdekében bármii}'' eredményes lépést tett és ekként az állítólag kikötött kereseti közvetítési dijat kiérdemelte légyen. (97. márcz. 3. 3816/96.) Megbízott 14959. Kolozsvári jbg.: A keresztül vitt birói szemle és okozta kárért tanuhallgatás eredménye perrendszerü bizonyítékot nyújt arra, való felelős- hogy alperes megbízottjai a tett figyelmeztetések daczára felség, peres tulajdonát képező területbe hatolván, ott felperes szénájában és a fáiban kárt okoztak; s minthogy alperes a megbízottai által okozott cselekményekért személyes felelősséggel tartozik: a kár megtérítésében elmarasztalandó . . . (94. jul. 2. 8136.) — Curia. A megbízott a megbízás tartalma szerint az osztr. polg. törv. könyv. 1017. §-a értelmében a megbízót képviseli és mint ilyen a megbízó részére jogokat szerez és kötelességeket ró reá; ebből kifolyólag a megbízottnak a megbízás leörüli cselekményeiért, rendelkezéseiért a megbízó felelősséggel és kártérítéssel tartozik; minthogy továbbá az elsőbiróság által felhozott indokok szerint . . . alperes megbízottjainak munkásai felperes erdejében és szénatermésében kárt okoztak, a kár mennyisége pedig a felperes részére megítélt becslő eskü által kellően bizonyítható ; mindezeknél fogva stb. (1896. márcz. 31-én, 1895. évi 2031. sz.) 14960. Budapesti jbg. : H. Sándor alperes egy vasúti hid felépítése czéljából a munkásoknak könnyebb és biztosabb átj árhatása végett egy közepén megnyílható készülékkel ellátott ideiglenes hidat építtetett fel. Minthogy azonban eme ideiglenes hid, kivált magas vízállás idején a viz színe felett igen alacsonyan fekszik és mert azt esetről-esetre haladéktalanul megnyittatni s ez által az utat a Tiszán közlekedő hajók előtt szabaddá tenni vonakodott, a vizi közlekedést esetről-esetre több napig elzárta. így történt, hogy felperes czégnek ép ez időben a Tiszán fel- és le közlekedő hajói alperesnek eme jogellenes ténye által az emiitett ideiglenes hid alatt több időig vesztegelni voltak kénytelenek, mi által felperesi czélt megkárosittatott... Alperes azt állította, hogy eme ideiglenes hidnak csakis építési vezetője, nem pedig vállalkozója lévén, az okozott károk megtérítésére ilyetén minőségben egyáltalán nem kötelezhető. Minthogy pedig felperes a per során tett beismerése szerint alperest nem mint az említett ideiglenes hid építésének vállalkozóját, hanem egyedül mint építésvezetőt perelte, ez alapon pedig alperesnek kártérítési kötelezettsége meg nem állapitható, mert az építésvezető csak a vállalkozókkal szemben az épités terv-