Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. szerű kiviteléért és az épilés szabályszerű voltáért, harmadik Megbízás, személyekkel szemben azonban a keresetben emiitett czimeken Megbízott az épitkezés által okozott károkért felelős egyáltalában nem okozta kárért lehet s igy felperesnek az emiitett czimeken kártérítési igénye való felelőscsakis a vállalkozók ellen lehet ; minthogy végül a bíróság a ség. keresetet csakis egy jogalapon bírálhatja el, a már kijelölt jogalaptól eltérő irányú bizonyítás tehát a perben helyt nem foghat s 'ép ez okból az alperest vállalkozói minőség igazolására vonatkozó bizonyítékot figyelembe nem vehetők . . . (94. jan. 15. 776.) 14961. Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, felp. kereshetőségi joga alperes irányában megállapíttatik és az eljáró kir. járásbíróság a per érdemére vonatkozó ítélet meghozatalára utasittatik. Indokok : Alperes beismeri, bogy keresetben körülirt, a Tiszafüred és Poroszló között épülő köz- és vasúti Tiszahid építési vezetője; miután pedig az építési vezető az építkezésnél önállóan jár el, és a vállalkozóknak csak annyiban felelős, hogy a hidat a tervek szerint épiti, egyéb cselekményei vagy mulasztásai pedig, melyek a törvénybe ütköznek, mint saját cselekményei jönnek elbírálás alá, melyekért a felelősség első sorban őt terheli, annálfogva az elsőbirósági Ítélet megváltoztatása mellett, felperes kereshetőségi jogát alperes irányában megállapítani . . . kellett. (95. márcz. 21. 3716/94.) — Curia: A másodbiróság ítéletét hhagyja; mert a kereset szerint felperes kárkövetelését nem a Tisza folyam áthidalására, hanem alperesnek ama személyes tényére illetve mulasztására alapította, hogy a megnyitható készülékkel ellátott hidat alperes vonakodott haladéktalanul megnyittatni és hogy ez által felperes hajói előtt a vízi közlekedést alperes zárta el; a személyes cselekmények által okozott károkért pedig az azokat okozó személy lévén felelős, a fenforgó körülmények között teljesen közömbös annak a vitatása, hogy a felperes szerint személyére nézve felelős alp., a kérdéses hid építése körül milyen minőségben szerepelt és végre, mert annak a körülménynek kimutatása és eldöntése, ha vájjon alperest terhelik-e ily cselekmények, a per érdemére tartozik. (96. jun. 3. 4882/95.) 14962. Budapesti tábla: Nem létezik törvény, a mely szerint az alperes fél meghatalmazott ügyvédjének irodájában írnoki minőségben alkalmazott, különös felhatalmazás nélkül feljogosítva volna arra, hogy akár a meghatalmazó fél, akár ennek meghatalmazott ügyvédje terhére pénzeket felvehessen és érvényesen nyugtázhasson. A fenforgó esetben tehát felperes ügyvédje irodájában Írnoki minőségben alkalmazva volt H. Béla kezéhez K. János I. rendű alperes által teljesített 5 forint fizetés csak abban az esetben volna a felperes, illetve ügyvédje részére teljesítettnek veheté, ha felperesek vagy azt bizonyították volna, hogy a nevezett H. Béla pénz felvételére különösen fel volt hatalmazva, vagy pedig azt, hegy felperes ügyvédje az A. Béla kezeihez fizetett 5 forintot megkapta. Minthogy azonban