Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 73 közjegyzőnél szerződő felekkel együtt jelen voltak, alp. kötelezett- Megbizás. ségét meg nem állapítja, mert abból még a megbízási viszony Bérbeadás ki nem tűnik és mert a jelenlétei I. érdekében történt, kitől az közvetítése. 500 forint közvetítési dijat ugyanezen ügylet után felvet­ték .. . (94. jan. 23. 45,430/93.) - Budapesti tábla: Hhaeyja. A per adataiból, nevezetesen felperesek által felhívott I. Jakab tanú vallomásából csak annyi állapitható meg a felperesek ténykedéseire nézve, hogy felperesek közül K. Adolf az al­kassonbérleni kívánó I. Jakabot csupán bemutatta alperesnek, a szerződés létesítése körüli egyéb teendőket pedig már maga I. Jakab végezte: ekként felperesek semmivel sem bizonyítván azt, hogy az alperes és I. Jakab közt létrejött alhaszonbérleti szerződés megkötése körül tevékenyen részt vettek és illetve, hogy e szerződés megkötése az a közreműködésük eredménye lenne : a kir. törvényszék Ítéletét ezen és felhozott indokai alapján hbenhagyni kellett. (96. jan. 29. 3783/95 ) — Curia : Hhagyja (97. márcz. 5. 2133/96.) 14958. Curia: A kereset szerint Ö. Lipót, Cs. Albert és Eladás közve­Sch. Lőrincz 1893. évi május havában megbízták az első- ütésére. rendű felperest azzal, hogy Sz. Gyuláné és társai tulajdonát tevő . . . birtok megvételét a megbízói és az eladók között közvetítse és ezért egyenként és együttesen kötelezték magukat egyetemleg, hogy az ügylet létrejötte esetén neki 2000 frt alkuszdijat fognak fizetni. E fizetési kötelezettség teljesítésének ideje pedig bekövetkezett, mert az alperes a kérdéses birtokot 1893. évi május 26-án az emiitett tulajdonosoktól 300,000 írton megvette. Ez állítólag létrejött megbízási viszony természetéből kö­vetkezik már most, hogy felperesek... csak akkor köretelhetik jo­gosan az alperestől az állítólag kikötött alkusz-, helyesebben közve­títési dijat, ha kimutatja, hogy a jogügylet megkötése felperes közbenjárásának volt az eredménye, vagjűs, hogy a megbizás vétele után ő tett légyen olyan eredményes lépéseket az alperes érdekében, melyek következményeként az adásvételi jogügylet meg­megköttetett. Már pedig a felp.-ek ilyen eredményes lépések meg­tételét nem bizonj'itották. A felp.-i válaszi előadásból kitűnik ugyanis, hogy az elsőrendű felp. már előzőleg az eladóknak volt a megbízottja (közvetítője), a kiknek érdekében feladata volt az el­adó birtokra vevőt keríteni s a kikkel E) szerint már előzően, 1893. évi április hónapban, tehát az alperestől és állítólagos társaitól — a kereset szerint május hóban — kapott állítólagos megbí­zást megelőzően levelezésben, összeköttetésben állott. Midőn tehát az elsőrendű felperes az eladóknak 1893. évi május 3-án kelt E) alatti levele folytán 1893. évi május 5-én táviratilag értesítette Ö. Lipótot arról, hogy az eladók Mezőtúron vannak és ennek folytán az alperes megemlített állítólagos társai más­nap, azaz május 6-án Mezőtúrra érkeztek : ezzel még a felperes a korábbi megbízói, az eladók érdekében működött, a mennyi­ben azok részére vevőket szerezni törekedett és nem tekinthető e tény olyan közvetítési cselekménynek, melyet a felperes a

Next

/
Thumbnails
Contents