Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 67 pontja rendelkezéséből kifolyólag az általa fizetett 4000 forintnak Szerződések, kötbér gyanánt elvesztésében . . . kívánják marasztalni, és pedig Kötbér. abból az okból, mert alperes a C) a. okirat tartalmaként a végleges szerződés kiállítását megtagadván, a szerződéstől elállottnak tekintendő . . . Megtámadják felperesek a felebbezési biróságnak azt a kijelentését, a mely az A) a. szerződés 9. pontjának rendelkezésére van alapitva és a melyben kimondatik, hogy alperes a végleges szerződés kiállítását 4 év alatt mulasztás nélkül eszközölheti. E részben panaszukat arra fektetik, hogy a biróság az id. 9. pont értelmében tévedett, mert szerintünk alperes nem lehet jogositva arra, hogy a végleges szerződés kiállítását 4 évig elodázza. Felperesek az A) a. szerződés 5. pontjának, továbbá a 2. pont b/i'j. alpontjának rendelkezésére utalnak, a melyek szerint alperes 1895. április 4-ig tartozik a jelzálogul lekötendő ingatlanok telekkönyvi megszerzésére szükséges lépéseket a 4000 frtnak elvesztése terhe alatt megtenni. Ennek a rendelkezésnek azt az értelmet tulajdonítják, hogy alp. mihelyt a telekkönyvi állapotot rendezi, a szerződést azonnal köteles véglegezni, és hogy alp. maga is tudatában volt annak, hogy a telekkönyvi állapot rendezése után a végleges szerződés azonnal kiállítandó, mutatja az a körülmény, hogy alperes a 77. a. levél vétele után késznek nyilatkozott a szerződés megkötésére, habár utóbb a vételárból 10.000 frtot jogtalanul le is akart alkudni. De hogy feleknek az A) a. szerződés kötésekor az volt megállapodása, miszerint a telekkönj^vi állapot rendezése után a vételi ügylet azonnal véglegeztessék, hivatkoznak alperesnek H., L, K. a. leveleire és magának a 9. pontnak szövegére is, a melyben felek az 5. pont rendelkezéseire tekintettel voltak, úgyszintén asra a körülményre, bogy K. Sarolta egyik felperesnek vételár-jutaléka jelzálogilag biztosítandó, már pedig ennek az utolsó kikötésnek nem is volna értelme, ha alperes 4 évig várhatna a szerződés kiállításával, mert a 4 év leteltével a biztosítandó összeg különben is lejár. Felpereseknek ez a panasza is alaptalan. Az A7. szerződés idézett pontjainak szövegéből ugyanis határozottsággal nem állapitható az meg, hogy a 9. pontban emlilett 4 évi határidő csakis felperesek s nem egyszersmind alperes érdekében is köttetett volna ki. Minthogy pedig kötbér csakis a szerződési kötelezettség vétkes elmulasztása esetén követelhető, a felebbezési biróság tekintettel arra, hogy a felperesek által vitatott teljesítési határidőre vonatkozóan a szerződés szövege nem szabatos, nem sértett meg jogszabályt az által, hogy a telekkönyvi állapotnak alperes részéről már kieszközölt rendezését magába véve nem tekintette oly körülmánynek, a mery alperesnek mulasztását a végleges szerződés kiállítása körül megállapíthatná s okul szolgálhatna arra, hogy felperesek a fizetett 4000 frtot kötbér gj7anánt megtarthassák. (97. márcz. 30., I. G. 10.) 14951. Curia: Alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság elmulasztotta alkalmazni az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-át, mely szerint a tőke után követelhető melléktartozás, 5*