Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 6,5 egész tartalmára, holott a vitás kérdés csak a szerződési pont Szerződések, egészének szorgos méltatásával dönthető el alaposan. Alpe- Kötbér. rések szerint a haszonbérleti szerződés 8. pontjában kikötött fekete ugar mennyiségének meghagyása nem őzéiként, hanem egyedül eszközként emlittetik a szerződésben és pedig arra a czélra, hogy a gazdálkodás a helyi szokásokhoz képest okszerüleg folytattassék. Ebből pedig az következik, hogy ha alperesek bizonyítják azt, hogy eljárásuk az okszerű gazdálkodásnak és a helyi szokásnak megfelelő volt és a birtoknak termelőképességét nem csökkentették; alperesek kötbérrel nem sújthatok, habár a szerződés 8. pontjában meghatározott mennyiségű fekete ugart nem is hagyták volna fenn ... A szerződés 8. pontja határozott félremagyarázhat!an rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy alperesek fekete ugarban mily nagyságú területet tartozzanak évenkint hagyni s minthogy a rendelkezés megszegése esetére alperesek holdanként 10 frtot köteleztek felperes tulajdonos részére fizetni, alperesek nem jogositvák arra, hogy a fekete ugarterületet takarmánynyal előveteményezett területtel helyettesíthessék, habár ezt a területet előzőleg megtrágyázták is. Az a körülmény, hogy a fekete ugar zöld ugarral pótolható-e vagy nem és hogy felperes alperesek gazdálkodás-módja ellen eddigelé nem tett kifogást; a jelen kérdés lényegére nincs befolyással, mert a fekete ugarhagyás birság terhe alatt köttetvén ki, alperesekre nem tartozik annak birálgatása, hogy az a kikötés felperesre előnyös-e vagy hátrányos és felperesnek szabadságában áll a szerződés nemteljesitése miatt az 1893. és 1894. évekre tartott gazdálkodás alkalmából keresettel fellépni, habár az előző években elnézte is alperesek gazdálkodását... (97. jun. 2. I. G. 115.) 14949. Curia: Nem tekinthető alaposnak alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési biróság által a bizonyitási eljárás mellőztetett arra nézve, hogy a korábbi kamatfizetéseknél történt mulasztások esetén nem élt felperes kötbérkövetelési jogával: mert ez a körülmény, ha bizonyítottnak vétetik is, a kereseti követelésre nézve jogszüntető tényül nem szolgálhatna; ugyanis ha felperes valamelyik esedékes kamatfizetési késedelemnél nem is élt az öt megillető joggál, ez által kötbér követelési joga csak a korábbi mulasztás esetérc, de a későbbiekre meg nem szűnt, illetve a kölcsönkötvényekben erre nézve tett kötelezés joghatálya el nem enyészett. Alpereseknek a miatt emelt panaszuk, hogy mellőztetett az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha a szerződés utólagos teljesítése a jogosított által a kötbér iránti igény világos fentartása nélkül elfogadtatott, kötbér nem követelhető, alaptalan, mert e jogszabály oly önálló szerződéseknél áll fenn, a meryeknél a szerződési viszony lebonyolítása, illetve megszüntetése nemcsak teljesítés, hanem más módon is helyet foglalhat; de nem lehet azt alkalmazni oly esetekben, midőn a kötelezett fél kötelme alól csak teljesítés által szabadulhat, jelesül, ha kamatfizetési kötelezettségnél, mely járulékos természetű, az köttetik ki, hogy a kamatfizetésnél előjövő késedelmezésnél kötbér fizetendő. A kettő közötti Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX. <r>