Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

636 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. a törvény feltételül tűzné ki azt, hogy a lolvaj más uton vagy 336. §. módon nem juthatott a bekerített helyre. (97. máj. 18. 10787/96 Minősített Dt. h. f. IX. 10.) lopás. 15916. Curia : Ugy Z. Jakab káros állítása, mint vádlott 3. p. egyező vallomása szerint a kérdésben forgó pincze nem volt becsukva s vádlott oda oly módon hatolt be, hogy kezével az ajtón levő lyukba benyúlva, a belül alkalmazott reteszt félrehuzta; melyet kijövet ismét .visszatolt, a lopás tehát nem a zár feltörése, • hanem csak benyulás mellett fcövettetett el. és így a nevezett vádlott cselekménye nem volt a btk. 336. § 3. pontja alá vonható. Minthogy azonban vádlott beismerte, hogy ő három izben hatolt be lopás czéljából a káros pinczélébe, honnan minden egyes alkalommal egy teli dézsával szeszt lopott. Minthogj7' nincsen bizonyíték arra nézve, de nem is valószínű, hogy az egyes esetben ellopott szeszmennyiség az 50 frt értékét meghaladná és csak a mind a három alkalommal ellopott szesz értékének összeszámításával haladja meg a kár az 50 frtot, ennélfogva a jelen esetben a btk. 335. §-ban foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye stb. (98. ápr. 26. 7472/97.) 4. p. 15917. Szegedi tábla: K. Márton sértett félnek és nejének K. Mártonnénak esküvel megerősített vallomása szerint az a kamara, melyből N. Péter vádlott saját beismeréséhez képest az utóbb megkerült és sértett félnek visszaadott bödön zsirt ellopta, a lopást megelőző este K. Mártonné által bezáratott és ez utóbbi a Icamara ajtajának a kulcsát, mint azt rendesen tenni szokta, a szobába bevitte, a lopás elkövetését követő reggelen pedig a kamara ajtója nyitva találtatott, de azon erőszak nyomai nem észleltettek. Ezekből kétségtele.)i. hogy N. Péter vádlott a kamara ajtaját hamis kulcs segélyével nyitotta ki, miből kifolyóan a terhére rótt cselekmény a B. T. K. 333. §-a és 336. §. 4. pontja alá eső lopás bűntettét képezvén, őt ebben bűnösnek kimondani és büntetését a B. T. K. 340. és 341. §§-ai értelmében, de figyelemmel az elsőbirósági ítéletben kiemelt enyhítő körülményen felül a vádlott beismerésére és arra, hogy vádlott a jelen esetet megelőzően 1888. évben lopás vétsége miatt csak csekély büntetésre ítéltetett, a tí. T. K. 92. §-ának alkalmazásával kiszabni kellett. (90. nov. 2. 4248.) — Curia: Hhagyja. (97. jul. 30. 287.) 15918. Curia: Minthogy az olyan eszköz, mely zár felnyitására alkedmas és arra használtatik, a hamis kulcs fogalmának megfelel, ennélfogva a fenforgó lopási esetben, a tolózárral belülről bezárt boltajtó felnyitására használt görbített sodronj'darab is hamis kulcsnak tekintendő. (95 máj. 1. 5016.) 15919. Curia: Tekintve, hogy a valódi kulcs minősége megszűnik, ha a tulajdonos általi rendeltetés megszűnik és hogy a rendeltetés megszűnése a kulcsot hamis Tculcscsá teszi, minek folytán a káros által elvesztett kulcs E. Jánosné vádlott kezében hamis kulcs vott; tekintve, hogy vádlott a szóban forgó három lopást külön akaratelhatározással, különböző időben s a lopás egyik tárgyi elemének — hamis kulcs használatának há-