Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

634 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. József káros köteleztessék. Minthogy tehát a fent előadottak sze333. §. rint a 'polgári bíróság elhatározásáig ama takarékpénztári betétLopás, könyvhöz való igényjogosultság eldöntetlenül áll, ennélfogva a felek érdekeire való tekintetből, mind a két alsóbbfoku bíróság e részbeni rendelkezésének megváltoztatásával, a takarékpénztári könyvecskének további bírói örzeményben, illetve birói letétben való tartása volt elrendelendő. (97. okt. 12. 9315.) 335. §. 15909. Curia : A Btk. 335. §-ának általános rendelkezése nyilvánvalóvá teszi, hogy az akkor is alkalmazandó, havaiamely vádlott ellen a minősifett vagy a Btk. 334. §. szerint büntettet képező egy vagy több lopással, több lopás vétsége is fenforog, melyeknek összértéke az 50 frtot meghaladja. A törvény eme rendelkezésének egyöntetű alkalmazását igazolja a m. kir. Curia 44. sz. döntvénye is. (97. aug. 3. 7331/96.) 336. §. 15910. Curia: Miothogy a temetőben a siroknál felállított Minősített fejfák mindaddig, mig ott fennállanak, a holtak emlékére rendelt lopás. tárgyakat képeznek s ezen minőségük nem függ attól ' a körülménytől, hogy el vannak-e látva felírással vagy sem, vagy a rajtuk volt felírás esetleg idöjártával megkopott vagy elenyészett, minthogy vádlott az egész jó fejfákat fejszével vagdalta ki, tehát a lopást a holtak emlékére rendelt tárgyakon követte el. (97. szept. 1. 8944/96. B. T. XXXV. 5.) 3- P- 15911. Curia: A B. T. K. 336. §-ának 3. pontja aláesik a lopás, ha a lopás czéljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület nem az átvétel színhelyén töretett fel. Indokok: A lopásnak, tekintet nélkül az értékre, bűntetté minősítését illetően a B. T. 336. §-ának 3. pontja az elkövetés tekintetében két egymástól teljesen független módozatot különböztet meg, u. m. : a) ha a lopás épületben, bekerített helyen, vagy hajón követtetik el, hova a tolvaj betörés vagy bemászás utján jutott; b) vagy ha a lopás czéljából a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület feltöretett. Mindkét módozat megegyezik abban, hogy a nagyobb akadály legyőzésével véghezvitt lopás súlyosabban büntettessék, de eltér abban, hogy mig az első helyhez van kötve, addig az utóbbi ahhoz kötve nincsen, s ennél a minősítésre nézve teljesen közömbös az, hogy a zár vagy készület a készület elvétele helyén vagy, ezen kivül töretik-e fel, mert a legyőzendő nagyobb akadály melyet a tulajdonos vagy birtokos ingó dolgának megőrzésére felállított, nem a helyben, hanem a zárban vagy készületben található. Hogy a fentérintett két körülmény az elkövetés módjára nézve egymásra kiható viszonylatban nem áll, kitűnik a törvénynek vagylagos rendelkezéséből és indokolásának ama tételéből, a mely szerint a hely önállólag minősítés elemét nem képezi és támagotja azt az a tapasztalat is; hogy a megőrzésre használt készületek ellopásánál a tolvaj szándéka legtöbbnyire nem a készület, hanem tartalmának jogtalan eltulajdonítására irányul. Ezek szerint a minősítés alapját nem a hely, hanem a lopás elkövetési módja képezvén; a fenti értelemben kellett hatá-