Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

56 KÖTELMI JOG. Szerződések, allapodást. Az okirat tartalma szerint a felek, a vétel tárgyát írásbeli szer- egy használt (gebrauchte) gőzcséplőgépben jelölték meg. A zödést meg- midőn tehát az alperes a felebbezési bíróság ítéleti tényállása üözö vagy az-szerint azt vitatta, hogy a vétel megkötésekor ki lett kötve, hogy a fél egyidejű szállítandó gépnek csupán hat hétig használtnak szabad lenni, nem szóbeli szer- kiránt az okirat tartalmától eltérő szóbeli megállapodást bizonyítani, ződés hatása, hanem csakis azt, hogy a felék megállapodtak az okirat tartalmú­ban a vétel tárgya minőségének megjelölésérc használt kifejezésnek értelmére nézve. Minthogy pedig a felek szerződések megkötésénél az általok használt kifejezéseknek, az ő szerződési akaratuknak megfelelő értelmét közmegegj^ezéssel meghatározhatják, ennélfogva az alperes sem volt elzárható attól, hogy bebizonyíthassa, hogy a vétel megkötésekor, az arról felvett okirat tartalmába felvett „használt" gőzcséplőgép kifejezésnek megállapodásszerű értelme a felek között milyen volt. A felebbezési biróság ily megállapodás létrejöttére vonatkozó megállapítása pedig ténj'kérdésre vonatkoz­ván, a S. E. 197. §. 2 pontja szerint, csupán eljárási jogszabály megsértése okából volna megtámadható, ezt azonban a felperes nem panaszolja . . . (97. szept. 10. I. G. 138.) 1Í933. Cwria: ... A mi a felperes részéről a felülvizsgálati kérelemben felhozott panaszt illeti jelesül, hogy a felebbezési biróság a szerződés értelmezésére vonatkozó anyagi jog­szabályokat és különösen azt az anyagi jogszabályt is, mely szerint az írásbeli szerződéssel szemben az azt megelőzően vagy megkötésével egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások figye­lembe nem vehetők, sértette meg, midőn a 27. szerződésnek s különösen a szerződés 6. pontjának mint homályosnak értelme­zésébe bocsátkozott és alperesnek a bizonyítást a szerződést meg­előzően s az azzal egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodásokra és felperes jogelődének a szerződés megkötése után annak miként való értelmezése tekintetében állítólag tett kijelentésére meg­engedte .... ezek a panaszok alaptalanok. Ugyanis a 27. szerződés 1. pontjának szószerinti tartalma szerint a vétel tárgyát képező ingatlannak területrészei azok tüzetes megjelölésével katasz­teri holdanként két különböző összegű u. m. 180 frt és 120 frt vételár fejében eladottaknak jelentetnek ki. Ezenkivül a szerződés 6. pontjában a nélkül, hogy e pont külön felvételének a czélja a szerződésben kiemeltetett volna, az foglaltatik, hogy az eladott telekkvi jószág-testekben találtató hászonvehetlen föld szintén el­adatott. A szerződés eme tartalmából, a mint ezt a felebbezési biróság is Ítéletében helyesen jelentette ki, nyilvánvaló, hogy a szerződés 1. pontjában meghatározott vételárak a 6. pontban megjelölt hasznavehetlen föld után maga a szerződésszó szerinti tartalma alapján nem követelhetők, minélfogva a felebbezési biróság nem sértett meg jogszabályt akkor, midőn annak meg­állapítására, hogy a szerződő felek a haszonvehet étlen föld tulaj­donának megszerzése ellenében vételár fizetését szánd élcolták-c ki­kötni, vagy nem. a felek között agy a szerződés megkötését meg­előzőleg folytatott tárgyalásokat valamint a szerződés kötését kö-

Next

/
Thumbnails
Contents