Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 57 vető körülményeket tekintetbe vette. A felebbezési bíróság anyagi Szerződések, jogszabályt sem sértett meg, midőn a perben felhozott bizonyítékok mérlegelésével megállapított tényekből és a szerződésnek általa való értelmezéséből arra a következtetésre jutott, hogy a felek szerződési akarata szerint a haszonvehetetlen földteriilet felperes jogelőde által alperesnek külön ellenérték nélkül engedtedtett át tulajdonába és hogy ennek a haszonvehetlen földnek a szerződésben eladottként való külön felemlitése csak azért történt, hogy tekintettel arra, hogy a haszonvehetlen földrészek természetben a különböző vételár ban eladott területek között találtatnak, eleje vétessék annak, hogy e haszonvehetlen földrészek tulajdonjoga felett később kétség támadjon .... (97. jun. 24. I. G. 157.) 14934. Curia: A felebbezési biróság Ítéletében helyesen Pactum reserkifejtettek szerint, a mint ezt a kir. Curiának állandó birói^oíi dominii. gyakorlata megállapította, a vételi ügylet, a tulajdonjognak a jelzett módon fentartásával érvényesen köthető, és mert azzal a ténynyel, hogy az eladó a vételárösszegre a vevőtől váltót nyer, ellenkező megállapodás hiányában, az eladó a vételár tekintetében kielégítettnek nem tartható, és a tulajdonjog fentartását tartalmazó kikötésnek hatályát az a' körülmény sem szünteti meg, hogy eladó a vevőnek valamely ingatlanra engedett zálogjog által külön biztosítékot is nyújtott, minthogy az eladónak fentartott joga csak a kielégítéssel szűnik meg és egyébként az eladó nincs korlátozva abban, hogy a meg ki nem fizetett vételárra nézve a vevőtől bármily terjedelemben biztosítást fogadjon el. A most kifejtett jogelvekre tekintettel, tehát alperesek felülvizsgálati kérelme nem bir megállható alappal és pedig annál kevésbé, mivel a vevő hitelezője a végrehajtást szenvedő vevőnek birtoklásában levő tárgyakat csak harmadik személy előbb szerzett jogának sérelme nélkül foglalhatja le birói végrehajtás utján is; miért is alperesek felülvizsgálati kérelmét elutasítani kellett. (97. decz. 17. I. G. 382.) 14935. Curia: . . . Alperes felülvizsg. kérelmében azt pa- Szerződés érnaszolja, hogy a felebbezési biróság téves jog felfogásból indult telmezése. ki akkor, a mikor az alperes által a perujitási kereset alapjául szolgáló bizonyításnak felvételét arra nézve, hogy a feleknek az volt a szerződési akaratuk, az A) alatti okiratba foglalt megálpodásnak létrejötte alkalmával, miszerint a 600 forintra leszállított óvadékra nézve szintén fentartassék a korábbi B) a. megállapodás szerint az eredetileg 1000 forintra meghatározott óvadéknak kötbéri jellege, azon okból mellőzte, mert az alapperben a kir. Curia, ítéletének indokai szerint, már akként értelmezte az A) a. okiratnak tartalmát, hogy azzal a felek csak óvadékot, de nem egyúttal kötbért is kötöttek ki Az alperesnek panaszát alaposnak kellett elismerni A felebbezési biróság tévesen fogja fel e kir. Curiának az alapperben hozott Ítéletét, mintha abban az A) a. okirat tartalmának az óvadékot tárgy az ó rendelkezéseire vonatkozó értelmezése folytán az alperes által