Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
50 KÖTELMI JOG. Kamat. 14907. Curia : Az alperes azon az alapon támadja meg" a mat utóla- felebbezési bíróság ítéletét, hogy a felperes részéről jelenleg' követeiké- érvényesíteni kívánt 566 frt 42 kr. 3 év alatt nem követelt tése. kamat lévén, mint ilyen az 1883. évi XXV t.-cz. 19. §. rendelkezése szerint elévült és ez okból az ő részéről ez irányban tett kifogás következtében jogszerűen megítélhető nem volt, hogy továbbá az a kamat azért nem volt volna megítélhető, mert a főkövetelésnek kifizetés által megszűnte után a járulék per utján külön nem érvényesíthető. A panasz alapos A felébb, birósag ugyanis arra az alapra helyezkedett, hogy a felperes részéről keresetbe vett 566 frt 42 kr. eredetére nézve nem tőke, hanem az 1882. évi június hó 22-ik napját megelőző időre esedékes szerződési meg nem itélt kamata annak a 90,865 frt vételárnak, a mit az A) alatti okiratba foglalt adásvételi szerződés szerint alperes felperesnek az 1882. évi január hó 1. napjától számítandó 6ü/o kikötött kamatával együtt fizetni tartozott. A felebbezési bíróság a kereseti követelésnek kamatminőségét jogszerűen vonta el az ítéletében megállapított és a S. E. 197. §. értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is iráiryadó abból a tényállásból, hogy felperes az alperestől az 1882. évi junins hó 22. napján fizetett 90,865 frtot a vételári tőkének törlesztésére fogadta el. Az állandó bírói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a töke lefizetésénél kifejezetten fentartotta : már pedig a felebbezési bíróság ítéletében nincs megállapítva tényként az, de a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint felperes fel nem hozta azt, hogy ő a 90,865 frt tőke tefizetésénél a kamat iránt jogfentartással élt, a felperes részéről jelenleg érvényesíteni kívánt kamatot tehát már ez okból nem lehetett megítélni. De másfelől jogszabálysértést követett el a felebbezési bíróság az által is, hogy alperesnek a kamat elévülésére alapított kifogását azért nem találta jogosultnak, mert a kereseti 566 frt 42 kr. kamat nem hitelezési ügyletből ered, hanem földvételárnak hátralékos kamata, a mire az 1883 : XXV. t.-cz. 19. §-ának rendelkezése nem alkalmazható, mert a hitelezési ügylet fogalma alá nem csupán a hólesőn, hanem tekintet nélkül a jogezimre. minden adott halasztás, tehát a vételár hitelezése és általában a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazok a két oldala szerződések is tartoznak, melyeknél a felek egyező akarata szerint az egyik szerződő félnek azonnali szolgáltatásával szemben a másik szerződő fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő: már pedig az 1883 : XXV. t-.cz. 19. §-ának ama rendelkezése, hogy a három év alatt nem követelt kamat elévül, a kölcsön és más hitelezési ügyletből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza (a kir. Curia 65. számú döntvénye). (98. ápr. 29., I. G. 63.) 14908. Curia: A kamat azért volt csak a kereset indításától fogva megítélendő, mert felperest is mulasztás terheli annyiban,
