Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
542 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V.t.-cz. Minthogy tehát ezek szerint U. P. V. S-t hatóság előtt büntett260. §. hető cselekmény elkövetésével meggondolatlanul vádolta s vádja Rágalmazás, valótlannak bizonyult, ennélfogva e cselekményével a B. T. K. alaptalan vá- 260. §-ba ütköző rágalmazás vétségét követte el, abban bünösdaskodással nek volt kimondandó s a kiszabott büntetéssel sújtandó. A bünelkövetve. tetés kiszabásánál enyhitő körülményül vétetett az; miszerint vádlott U. P. csakugyan megveretett s hogy bántalmaztatása miatti elkeseredésében határozta el magát a panasz megtételére, mert abban a véleményben volt, hogy őt csakugyan V. S. verette meg. (95. máj. 14. 1586.) — Szegedi tábla: Hhagyja. (95. szept. 11. 3760.) — Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Minthogy az alapügy megállapításai szerint is bizonyítva van, hogy vádlott testi sértéseket szenvedett, az is alig vitatható el, hogy az úgynevezett felelős őrök által bántalmaztatott, tehát vádlottnak jogos indoka volt panasz emelésére és miután a községi jegyző ugyanott lakik, hol a bántalmazás történt és ő a felelős őrök felett rendelkezési joggal bírt, nem állitható, hogy akkor, midőn vádlott az iránt tett panaszt, hogy őt az úgynevezett felelős őrök a jegyző parancsából bántalmazták, e miatt rágalmazási szándékból tett feljelentést; minthogy végre, ha tévedett is vádlott abban, hogy a rajta elkövetett bántalmazás a községi jegyző parancsából történt, öt könnyelmű, vagy alaptalan vádaskodónak tekinteni méq sem lehet; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. (96. decz. 2. 11,598.) 15793. Debrczeeni tábla : Minthogy vádlott abban az időben, a mikor az 50 forintja elveszett, a korcsmában s később a vasúti vendéglőben csupán magánvádlóval mulatott; minthogy továbbá magánvádlónak, akkor vádlott meg nem czáfolt állítása szerint egy krajczárja sem volt, a vasúti vendéglőből mégis közvetlenül a sóstói fürdőbe hajtatott; s minthogy magánvádló ott magát megmotoztatni nem engedte, vádlottban alapos gyanú keletkezett az iránt, hogy elveszett pénzét magánvádló vette el; minthogy e szerint vádlott ellenében sem találtatott bizonyitottnak az az előfeltétel, hogy sértettet a lopás vétségével könnyelműen vádolta, annál kevésbbé az, hogy ellene rosszhiszeműleg, avagy rosszakaratból kifolyólag emelt volna vádat és igy őt panaszos jó hírnevének aláásására irányuló szándék vezérelte volna: ennélfogva vádlottat az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenteni keltett. (96. decz. 7. 9464.) — Curia: Hhagyja az abban felhozott indokon kivül már azért is, mert a sértett ellen lefolytatott bűnügyben hozott s a vád alapjává fektetett Ítélet indokaiban már kifejtetett, a felmerült gyanuokok az akkori sértettben — most vádlottban — a vád alapossága iránt alanyilag meggyőződést kelthettek, (97. szept. 9. 2050'.)
