Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

542 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V.t.-cz. Minthogy tehát ezek szerint U. P. V. S-t hatóság előtt büntett­260. §. hető cselekmény elkövetésével meggondolatlanul vádolta s vádja Rágalmazás, valótlannak bizonyult, ennélfogva e cselekményével a B. T. K. alaptalan vá- 260. §-ba ütköző rágalmazás vétségét követte el, abban bünös­daskodással nek volt kimondandó s a kiszabott büntetéssel sújtandó. A bün­elkövetve. tetés kiszabásánál enyhitő körülményül vétetett az; miszerint vádlott U. P. csakugyan megveretett s hogy bántalmaztatása miatti elkeseredésében határozta el magát a panasz megtételére, mert abban a véleményben volt, hogy őt csakugyan V. S. verette meg. (95. máj. 14. 1586.) — Szegedi tábla: Hhagyja. (95. szept. 11. 3760.) — Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoz­tatásával vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: Minthogy az alapügy megállapításai szerint is bizonyítva van, hogy vádlott testi sértéseket szenve­dett, az is alig vitatható el, hogy az úgynevezett felelős őrök által bántalmaztatott, tehát vádlottnak jogos indoka volt panasz eme­lésére és miután a községi jegyző ugyanott lakik, hol a bántal­mazás történt és ő a felelős őrök felett rendelkezési jog­gal bírt, nem állitható, hogy akkor, midőn vádlott az iránt tett panaszt, hogy őt az úgynevezett felelős őrök a jegyző parancsából bántalmazták, e miatt rágalmazási szándékból tett feljelentést; minthogy végre, ha tévedett is vádlott abban, hogy a rajta elkövetett bántalmazás a községi jegyző parancsából tör­tént, öt könnyelmű, vagy alaptalan vádaskodónak tekinteni méq sem lehet; mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. (96. decz. 2. 11,598.) 15793. Debrczeeni tábla : Minthogy vádlott abban az időben, a mikor az 50 forintja elveszett, a korcsmában s később a vasúti vendéglőben csupán magánvádlóval mulatott; minthogy továbbá magánvádlónak, akkor vádlott meg nem czáfolt állítása szerint egy krajczárja sem volt, a vasúti vendéglőből mégis közvetlenül a sóstói fürdőbe hajtatott; s minthogy magánvádló ott magát meg­motoztatni nem engedte, vádlottban alapos gyanú keletkezett az iránt, hogy elveszett pénzét magánvádló vette el; minthogy e szerint vádlott ellenében sem találtatott bizonyitottnak az az elő­feltétel, hogy sértettet a lopás vétségével könnyelműen vádolta, annál kevésbbé az, hogy ellene rosszhiszeműleg, avagy rosszakarat­ból kifolyólag emelt volna vádat és igy őt panaszos jó hírnevé­nek aláásására irányuló szándék vezérelte volna: ennélfogva vádlottat az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenteni keltett. (96. decz. 7. 9464.) — Curia: Hhagyja az abban fel­hozott indokon kivül már azért is, mert a sértett ellen lefoly­tatott bűnügyben hozott s a vád alapjává fektetett Ítélet indokai­ban már kifejtetett, a felmerült gyanuokok az akkori sértettben — most vádlottban — a vád alapossága iránt alanyilag meggyőző­dést kelthettek, (97. szept. 9. 2050'.)

Next

/
Thumbnails
Contents