Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 393 mintha a törvény a felek tetszésétől tette volna függővé azt, 1893: XVIII. hogy bármely örökösödési per, tekintet nélkül tárgyának értékére, t.-cz. sommás eljárás utján tárgyaltathassék és intéztethessék el. Már Sommás eljápedig, tekintve az örökösödési perekben megoldandó kérdések- rás alá tárnék legtöbb esetben bonyolódott voltát, a törvénynek ilyes czél- tozó ügyek zatot tulajdonítani nem lehet. Ha tehát a felek a törvényes értékhatárt meghaladó örökösödési perben a járásbíróság hatásköre ellen kifogást nem emelnek is : ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy a bíróság hatásköre az eljárás bármely szakában hivatalból is vizsgálat tárgyává tétessék, a miként ezt különben kétségen kívülivé teszi az is, hogy az 1893. évi XVIII. t.-cz.-nek életbelépte előtt érvényben volt polgári peres eljárás szabályai szerint, a bírói hatáskör kérdése az eljárás bármely szakában hivatalból volt megvizsgálandó, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 13. §-a pedig a polgári peres eljárásnak mindazokat a szabályait, a melyek nem különösen a sommás eljárásra vonatkoznak — e szerint tehát a birói hatáskörnek az eljárás bármely szakában hivatalból való vizsgálatára vonatkozó rendelkezést is — kifejezetten fentartotta. Tekintettel ezenfelül egyrészről a kir. törvényszék s másfelől a kir. járásbíróság előtt folytatott perekben használható jogorvoslatok különbözőségére, valamint arra, hogy ugy az 1868:LIV. t.-cz., valamint az 1893: XVIII. t.-cz. rendelkezése szerint is, a törvény által megállapított jogorvoslattól eltérni nem lehet, kétségtelen az, hogy a törvény eme különböző jogorvoslatok között való választást nem kívánta a felek tetszésére bízni. Nyilvánvaló ez az 1893: XVIII. t.-cz. 17. §-ának abból az intézkedéséből is, mely a bírót kifejezetten arra kötelezi, mikép akkor, ha a keresetből kitűnik, hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárásra, a keresetet idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasítani tartozik. (Kelt 97. decz. 7. Hitelesíttetett 97. decz. 23. 7. sz. polg. határozat.) 15516. Curia: Az, hogy a szerződő felek egymással szem- w. §. ben valamely jogviszonyban vannak, egymagában nem elegendő Megállapítási arra, hogy valamelyik szerződő fél a másik ellen a maraszta- kereset. lásra irányuló kereset mellőzésével megállapítási keresetet indíthasson. A megállapítási kereset a sommás eljárási törvény 16. §-a értelmében csak abban az esetben indítható, ha a kereset tárgyául szolgáló megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, tehát a megállapítási keresetben oly tények hozandók fel, melyeknek tényállásszerű megállapításából levonható az a jogi következtetés, hogy a jogviszony létezésének megállapítása szükséges. Tekintettel pedig arra, hogy felperes kereseti előadása szerint a kereset beadását megelőzőleg, neki a bérlemény felmondatott, felperesnek feladatában állott oly tényálladékot előadni, melyből megállapítás esetében bizonyítva volna, hogy a megállapítási per jogi előfeltételei fenforognak. Minthogy azonban a felebbezési biróság ítéletének tényállása szerint a felperes keresetének alapjául nem hozott fel más okot, mint azt, hogy állította, hogy jogvi-