Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 33 kelt igazságügyminiszteri rendelettel kibocsátott utasítás, valamint Zálog az ezzel követendőnek kimondott 1867. július 9-én 3791. sz. a. Póttized kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében a póttized kárpótlás pótkí kiutalásánál, ennek jogi természeténél fogva, ez eredeti jogosult s illetőleg örököseinek kifogása mellett figyelembe nem vehetők, vagyis a póttized kárpótlásnak az utóbbiak részére való kiszolgáltatását nem gátolják. Minthogy pedig ez esetben ama községek után járó előleges kárpótlásokra nézve, melyek után a jelen kiutalás tárgyát tevő póttized kárpótlás is kiadatni határoztatott, a jogosultság M. József és Sámuel javára lett jogérvényesen megállapítva, helyesen lettek az alsóbiróságok által özv. E. Domokosné, mint özv. B. Ferenczné engedményese és F. Gyula az 1836. évi január 16-án kelt osztálylevélre alapított, de az előleges kárpótlásra be nem jelentett s utóbb sem érvényesített igényeikkel elutasítva és a jogosultság a jelen póttized kárpótlásra nézve is M. József és Sámuel, illetve ezeknek örökösei javára megállapítva; e tekintetben tehát a másodbiróság ítélete ezekből az okokból helybenhagyandó volt. (97. nov. 9. 5228.) VI. Elbirtoklás. a) Irodalom. (L. 3. lapon.) b) Joggyakorlat. 14881. Curia: Abban az esetben, ha valaki már a telekkönyvek felvételekor tulajdonjogot nyújtó törvényes jogczimen volt tényleges birtokában valamely ingatlannak, és ez a birtoklás folyamatban maradt anélkül, hogy a kérdéses ingatlan vagyonra harmadik személyek jóhiszemüleg nyilvánkönyvi jogokat szereztek volna, a helyszínelés alkalmával birtokosnak bejegyzett személy vagy annak a vele jogilag egy személynek tekintendő örökösei ellen tulajdonjogának kiigazítás utján való bejegyeztetését, tekintet nélkül a helyszíneléstől eltelt időre, igényelheti és pedig azért, mert a helyszíneléskor tévesen bejegyzett birtokos ezt a tévedést jóhiszemüleg soha nem használhatja fel arra, hogy egyedül ennek a lejegyzésnek alapján az elbirtoklás utján való jogszerzést igényt)'' vehesse, vagyis, hogy a telekkönyv nyüvánósságával visszaélhessen. Felperesek ugyan azt állították, hogy a lupocsi 66. sz. tjkvben foglalt egy egész úrbéri bel- és kültelket néhai M. Márton után ennek két fia: M. János, felperesek atyja és M. Mihály, alperesek jogelődje, mint egyenjogú testvérek örökölték és a kérdéses ingatlanok felét felperes édesatyja M. János 1850. év április hó 11-ón bekövetkezett haláláig, azután pedig özvegye illetve maguk felperesek egyideig közösen, utóbb pedig megosztva, tényleg birtokoltak; de miután ez az állításuk az általuk felhozott tanuk határozatlan vallomásával perrendszerüleg bebizonyitottnak nem tekinthető, amennyiben felperesek azon jogon kérik a telekkönyv kiigazítását, hogy édes atyjok M. János és M. Mihály 3 Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX.