Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

32 DOLOGI JOGOK. Rosszhisze- alapján szerezték meg-, a tulajdonjogot, mert a fentebb alőadottakmüen szerzettből okszerűen következik, de K. Gyula tanú vallomásával is zálogj. törlése, támogatva van az a további körülmény, bogy az alperesek • telekkönyvi tulajdonának alapját képező okirat lényegileg nem ujabb adásvételi szerződésnek, hanem a már telekkönyvön kivül megszerzett tulajdonjogra vonatkozó bekebelezési engedélynek tekintendő.— Szegedi tábla: Hhagyja . . . felhozott indokai alapján és még azért, mert a rosszhiszeműen szerzett, most kérdésben levő zálogjog már eredetileg érvénytélen lévén, az alperesek mint későbbi szerzők ellen sem bírhat joyhatcdylyal s annak törlését kérelmezni alperesek mint ez idő szerint telekkönyvi tulajdonosok a telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében jogositvák. — Curia: Hhagyja (98. febr. 8. 1069/97). Burkoltzálog- 14878. Curia: Az ősiségi nyilt parancs 19. §-a által tiltott szerződés, szerződés érvénytelenségének jogi következménye nem a szerződés által megteremtett állapot fentartására, hanem a szerződés előtti állapot visszaállására irányulván, az átvett zálogösszegnek visszafizetésére a zálogbaadót akkor is kötelezni kell, ha ez iránt viszonkereset nem is lett támasztva (971/96.). 14879. Curia: Jelen átalakítási ügyben a hitelesítés alkalmával felvett külön jegyzőkönyvek elintézésére a margittai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság mondatik ki illetékesnek. Az 1889. évi deczember hó 22-én 45,041. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet 5. §-ának első bekezdése szerint az idézett rendelet 4. §-ában foglalt szabály aluli kivételként a jogosítottakat illető osztatlan illetmény külön jószágtest gyanáut vezetendő be a 2. §-hoz képest szerkesztett külön jegyzőkönyvbe, többek között az 5. §. c. pontjában tárgyalt abban az esetben is, ni időn az úrbéri rendezés alkalmával valamely község határában iiiás községbeli volt úrbéresek erdő, legelő vagy nádas illetménye adassék ki, és a 2. §. rendeletéhez képest szerkesztett külön telekjegyzőkönyv, az 5. §-nak utolsó bekezdése értelmében abban a községben vezettetik, melynek határában a közös erdő, legelő vagy nádas fekszik, következésképen az ezen külön kiosztott illetőség felett is a telekkönyvi hatóságot az a községtelekkönyri hatóság gyakorolja, melynek területén az illető erdő. legelő vagy nádas fekszik, nem pedig az a másik telekkönyvi hatóság, melynek területén azok az úrbéri jószágtestek feküsznek, melyek utan az illetmény kiadatott, amiből azután az is következik, hogy a telekhönyvi átalakítás alkalmával a felek által kérelmezett birtokváltozások felett is a telekkönyvi hatóságot gyakorló bíróság van hivatva határozni. (97. jun. 3. 1018.) Póttized-kár- 14880. Curia: Azok az igények, melyek a vesztett urpótlás. bériségek és tizedek után kiadatni határozott eredeti, vagyis előleges kárpótlások kiutalása idején már fennállottak, de az 1856. január 1-én kibocsátót lf. nyiltparancs 25. §. rendelkezéséhez képest ama kárpótlásokra nem jelentettek be és az az alkalommal jogszerűen elismert jogosult irányában utóbb sem érvényesíttettek, az 1895 : III. t.-cz. alapján 1895. október 2-án 41153. sz. a.