Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

376 POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 1868: LIV. ban, mikor keletkeznek, különbség nélkül bevezetés tárgyai, mert t.-cz. mindegyik abban az időpontban, a mikor keletkezik, a keres35. §. kedő vagyoni állását érinti és módositja. A követelések bevezeÁltalános tésénél azok jogczime sem okozhat különbséget Minden a biróilletékesség. ságnál érvényesíthető követelés jogczime egyforma erejű. A kölcsön, a vételár, a kártérités iránt támasztott követelések, a mindegyiknél előfordulható különböző fejlemények szerint, egyenlőképen válhatnak megitélt; meg nem itélt, behajtható, be nem hajtható a közel jövőben, vagy csak a távol jövőben behajtható követeléssé. A mint tehát más üzleti követelésnél, ugy a kártérités iránt támasztott követelésnél sem szükséges a könyvbe való bevezethetés végett az, hogy a biróság a követelést előbb megitélje. És ha a vételnél az a tény, hogy a vételügylet megköttetett, bevezetés tárgyává teszi a hitelbe adott áru vételárát, ugy a másik szerződő fél ama megtörtént nemleges ténye, hogy a szerződést nem teljesítette, ép ugy maga után vonhatja azt, hogy a szerződést megtartó fél kártérítési követelését, a mely követelés a K. T. világos rendelkezésein alapul, bevezetés tárgyává tegye. Ezekből kitűnik, hogy az üzlet köréhez tartozó kereskedelmi ügylet nem teljesitéséből származtatott kártérités, oly követelés, melyet a bejegyzett kereskedő már keletkezése idejében könyveibe bevezethet. Már pedig ha ez a követelés bevezetés tárgya lehet, akkor az ily bevezetett követelés iránt könyvkivonat alapján támasztott keresetre annak a bíróságnak az illetékességét, a melynek területén a könyvek vitetnek; az 1868. évi LIV. t.-cz. 35. §-ának második pontja alapján meg kell állapítani. (A határozattárba felvétetett 97. jun. 28. Hitelesíttetett 97. jun. 30. 12. sz. polg. hat.) 15459. Kolozsvári tábla: Valamely követelés engedményezésével jogot nyer az engedményes arra is, hogy a követelést az annak alapjául szolgált eredeti szerződés teljesítése szerint illetékes, vagy az ügyletből kifolyóan, törvényen alapuló kivételes intézkedés szerint illetékes bíróságnál beperesithesse. Indokok : A törvénykezési eljárásnak azok a szabályai, a melyek a birói hatáskör meg • állapítására vonatkoznak, közjogi alapokon épültek fel, ennélfogva hatáskör tekintetében a törvény által megállapított bíróságtól a felek csak azokban az esetekben vannak jogosítva eltérni, a melyekben a törvény (soram. elj. l.l§.) kifejezetten megengedi. Ezzel ellentétben a bírói illetékesség megállapításánál a törvényhozást csupán czélszerüségi elvek vezérelték; kiindulási pontul szolgált e tekintetben az, hogy valamely jog mikép érvényesíthető ugy, hogy elbírálása gyorsan, olcsón s alaposan eszközölhető legyen. Ezt véve alapul, a törvényhozás a birói illetékesség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit dispositiv jelleggel ruházta fel, a mennyiben a feleket felruházta azzal a joggal (prdts. 52. §.), hogy a birói illetékességet akaratuk szerint állapithatják meg, kivéve azokat az eseteket, a melyekben a törvény (prdts. 53. §.) kifejezetten tiltja; továbbá a birói hatáskör hiánya hivatalból vizsgálandó, mig a birói illetékesség hiánya csupán alperes kifogása alapján. Mindezekből kitünőleg a felek szerződő akarata a prdts.